dr. Zádori Anita - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

I.2.3 A GL261 tumorsejtek és az NE-4C őssejtek kölcsönhatásainak in vivo vizsgálata
Az in vitro eredmények alapján tehát az NE-4C sejtek a GL261 glioblasztóma tumorok
célzására alkalmazhatók lehetnek, mert velük sejtszintű kölcsönhatásokat képesek
kialakítani, emellett az NE-4C és GL261 sejtek egymás proliferációját nem növelik. In
vivo vizsgálatainkban ezért az NE-4C sejtek alklónjait és GL261 glioblasztóma
tumorsejteket alkalmaztunk. Állatmodell-kísérletekben tanulmányoztuk, hogy az
implantált őssejtek túlélését befolyásolja-e a tumoros sejtek jelenléte az agyban,
valamint, hogy az NE-4C őssejtvonal sejtjei alkalmasak lehetnek-e „tumorcélzásra”.
In vivo a GL261 glioblasztóma sejtek igen agresszív, gyorsan növekedő tumort
képeznek az agyban (26. ábra).
A
D10
B
D14
A 3-4 hetet meghaladó túlélés érdekében viszonylag kisszámú tumorsejt implantációját
végeztük el egerek előagyi régiójába. Két eltérő kísérleti modellt alkalmaztunk:
előzetesen „létrehozott” GL261 tumor mellé ültettünk be (az NE-4C PLAP-4C
alklónjából származó) őssejteket, illetve PLAP-4C és GL261 sejteket összekeverve
implantáltunk.
HE / GFAP
A’
C
CI
D10
Nucl. ret. th.
61
vl
Th
25. ábra A GL261 tumorsejtek által
elfoglalt térfogat növekedése az
agyban. Hematoxilin-eozin
(rózsaszín/lila) és GFAP- (barna)
festés. Fénymikroszkópos képek. A
sötétkék nyilak és szaggatott sötétkék
vonallal körülrajzolt területek a GL261
tumort mutatják. Th: thalamus, Th RT:
Nucleus reticularis thalami, CI:
capsula interna.
A-A‟: A GFAP-vel festődő GL261
glioblasztómasejtek az oldalkamra (vl)
szögletében a 10. poszt-implantációs
napon. A‟: az A ábra kinagyított,
GL261 sejteket ábrázoló része. Mérce:
A: 1 mm, A‟: 150 m
B: A 14. poszt-implantációs napra a
GL261 tumor térfogata nagymértékben
nőtt az agyban. Mérce: 1 mm. C: A
GL261 tumor invazívan terjeszkedik
az agyi parenchymában. Mérce: 150
m