dr. Zádori Anita - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

technikájával bizonyították az új sejtek létrejöttét az agy több régiójában (Allen 1912),
de ezek identitását nem tudták megállapítani. Az 1960-as években Altman és
munkatársai – autoradiográfiás és hisztológiai módszerekkel - több tanulmányban
kimutatták rágcsáló hippocampusban, anterior előagyban és bulbus olfactoriusban új -
idegsejteknek vélt- sejtek képződését (Altman és Das 1965). Az ‟70-es és ‟80-as
években Kaplan és társainak elektronmikroszkópos vizsgálatai megerősítették, hogy a
keletkező sejtek között neuron morfológiájú, szinaptikus bemenetekkel, idegi
sejtnyúlványokkal rendelkező idegsejtek vannak mind a bulbus olfactoriusban, mind a
hippocampus gyrus dentatusában (Kaplan és Hinds 1977).
A neuron-specifikus immuncitokémiai festések hiánya, a pusztán morfológiai
kritériumok alapján történő sejttipizálás miatt ezeket az eredményeket nem fogadták el
széles körben.
Nottebohm és munkatársai a ‟80-as években leírták, hogy felnőtt hím kanárimadarakban
hormonális kezelés hatására illetve szezonális jelleggel is aktiválódnak neurogén
folyamatok, amelyek a madarak dallamtanulását segítik. Az új idegsejtek a felső
hangképző centrumba épülnek be, funkcionálisan aktívak, szezonálisan elpusztuló
idegsejteket helyettesítenek (Goldman és Nottebohm 1983, Kirn és mtsai 1994).
Az ezt követő intenzív kutatómunka, új technikák (éretlen és érett idegsejteket azonosító
immunjelölések; BrdU-technika) alkalmazásával megerősítette a felnőtt neurogenezis
tényét, emlős (rágcsáló, főemlős és humán) agyi mintákon (Cameron és mtsai 1993,
Gould és mtsai 1999a, Eriksson és mtsai 1998). Pontosan feltérképezték a felnőtt
agyban zajló neurogenezis régióit, a képződő idegi progenitorok vándorlási útvonalait,
végső elhelyezkedésüket, a kialakuló új neuronok típusait.
Az idegi őssejtek, mint minden őssejt, önmegújításra és önmaguktól eltérő utódsejt
létrehozására is képesek. Ezt szimmetrikus és aszimmetrikus osztódás révén érik el.
Míg szimmetrikus mitózis esetén két identikus utódsejt keletkezik, aszimmetrikus
osztódásnál a keletkező sejtek eltérőek, az egyik őssejt, a másik elköteleződő, a
differenciálódás útjára lépő utódsejt. Osztódás során meghatározó tényező a sejtek – a
központi idegrendszerben a neuroepitheliális őssejtek/radiális gliasejtek - apico-basalis
polarizáltsága. Osztódási síktól függően az utódsejtekben eltérő lehet bizonyos
kulcsfontosságú citoplazmatikus faktorok és membránkomponensek eloszlása, ebből
következik a sejtek eltérő génexpressziós mintázata és gyökeresen eltérő sorsa
7