maműl lx - Allen Park Public Library
maműl lx - Allen Park Public Library
maműl lx - Allen Park Public Library
- TAGS
- park
- public
- library
- rec.iti.mta.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
115 középkori állam<br />
Ama tény rögzítésén túl, miszerint a korai<br />
és a késõ középkorban nem létezett<br />
modern jelentésében vett állam, úgy véli,<br />
hogy a nyugat-európai állam a kora<br />
középkori királyságokból indult fejlõdésnek,<br />
ami késõbb a bürokráciával, az<br />
erõszak monopóliumával, a szuverenitással,<br />
állampolgársággal, a hatalmi ágak<br />
megosztásával kiegészülve alkotta meg a<br />
modern állam összetevõit. A korai középkor<br />
új szintézisének megalkotója, Chris<br />
Wickham brit akadémikus a szociológia<br />
és a szociális antropológia figyelembevételével<br />
tört lándzsát az állam fogalom<br />
középkori létjogosultsága mellett. Az<br />
alábbi kritériumokat nevezte meg: törvényes,<br />
érvényesíthetõ tekintély központosítása<br />
(jog és hadsereg); kormányzati szerepek<br />
szakosodása; a közhatalom kiérlelt<br />
fogalma; független és szilárd anyagi erõforrások.<br />
Wickham szerint ezek a legalapvetõbb<br />
elemek ott vannak mind a római<br />
kor és a kora középkori Kelet-Mediterráneum<br />
erõs államközösségeiben,<br />
mind a római-germán Nyugat gyengébb<br />
politikai képzõdményeiben.<br />
Az államigenlõ középkortörténészi<br />
vélemények hitelességét erõsíti, hogy az<br />
egyetemes jogtudomány tõlük függetlenül<br />
számol az állam idõbeli változékonyságával.<br />
A német Georg Jellinek általános<br />
államtana szerint „minden emberi<br />
intézmény és így az állam is dinamikus<br />
természetû, lényege nem minden korra<br />
nézve állandó, hanem változik, átalakul,<br />
amennyiben beilleszkedik abba az átfogó<br />
átalakulási folyamatba, amelyet az emberiség<br />
történelme során megvalósít”.<br />
Ám Jellinek képes volt arra, hogy megragadja<br />
a tér- és idõbeli változataiban megnyilvánuló<br />
államiság lényegének közös<br />
nevezõjét. „Az állam a földfelszín elhatárolt<br />
területén letelepedett, legfõbb hatalommal<br />
rendelkezõ és azáltal egységgé<br />
összefogott emberi sokaság.” A magyar<br />
alkotmányjogász Paczolay Péter is lényeglátóan<br />
érzékeli az állam idõbeli dinamikáját.<br />
„Az állam, ez a köznyelvben<br />
is sokat használt absztrakció, a fogalmak<br />
azon kellemetlen fajtájába tartozik, mely<br />
a szaktudományok képviselõit szüntelen<br />
újraelemzésre és újraértelmezésre inger-<br />
li. Így aztán elég sokan érezzük magunkat<br />
arra hivatva, hogy e téma könyvtárnyi<br />
irodalmát még egy-két tanulmánnyal<br />
vagy kötettel megtoldjuk. Hogy ez nem<br />
pusztán a kutatók szubjektív belsõ kényszere,<br />
hanem objektíve is szükségszerû,<br />
annak az az oka, hogy az állam olyan történeti<br />
kategória, melynek leírni kívánt és<br />
remélt tárgya, az állam mint intézmény<br />
folyamatosan változik.”<br />
A medievisztika és a jogtudomány területén<br />
végzett rövid tallózás is igazolja<br />
Szalay László és Szabó Károly eljárását.<br />
E két 19. sz.-i magyar tudós jó érzékkel<br />
mérte fel, hogy ez az újonnan megalkotott<br />
szó alkalmas a nála évszázadokkal<br />
régebbi tartalom érthetõ formába öntésére.<br />
A nyelv egyik törvényszerûsége alapján<br />
jártak el, hiszen annak egyik sajátja,<br />
hogy utólag alkotott szavakkal fejez ki<br />
korábbi tudattartalmakat. A középkori államiság<br />
tagadói pedig a következetesség<br />
jegyében a középkor kifejezés létjogosultságáról<br />
is közölhetnének hasonlóan<br />
magvas eszmefuttatásokat, mivel ez a<br />
szó szintén a középkor után keletkezett!<br />
Irod.: SZALAY László, Magyarország története,<br />
I, Lipcse, 1852; SZABÓ Károly, Bíborbanszületett<br />
Konstántin császár munkái magyar<br />
történeti szempontból ismertetve, Magyar<br />
Akadémiai Értesítõ, 1(1860); CZUCZOR<br />
Gergely, FOGARASI János, A magyar nyelv<br />
szótára, I, Pest, 1862; Joseph STRAYER, On<br />
the Medieval Origins of the Modern State,<br />
Princeton, 1970; Georg JELLINEK, Általános<br />
államtan, Bp., 1994; PACZOLAY Péter, Államelmélet,<br />
I, Machiavelli és az államfogalom<br />
születése, Bp., 1998; Georg OSTROGORSKY, A<br />
bizánci állam története, Bp., 2001; Chris<br />
WICKHAM, Framing the Early Middle Ages.<br />
Europe and the Mediterranean 400–800, Oxford,<br />
2005; Staat im frühen Mittelalter, Hrsg.<br />
Stuart AIRLIE, Walter POHL, Helmut REIMITZ,<br />
Wien, 2006; Der Frühmittelalterliche Staat –<br />
Europäische Perspektiven, Hrsg. Walter<br />
POHL, Veronika WIESER, Wien, 2009; SZABA-<br />
DOS György, Az állam-fogalom középkori létjogosultságáról,<br />
in Középkortörténeti tanulmányok<br />
6. A VI. Medievisztikai PhD-konferencia<br />
elõadásai, szerk. G. TÓTH Péter,<br />
SZABÓ Pál, Szeged, 2010.<br />
Szabados György
Change language