maműl lx - Allen Park Public Library

ornamentika 204
Völkerwanderungszeit, Berlin–New York,
1981. 2.1. Peter JESSEN, Der Ornamentstich,
Berlin, 1920; Jürgen GUTBROD, Die Initiale in
Handschriften des achten bis dreizehnten
Jahrhunderts, Stuttgart–Berlin–Köln–Mainz,
1965; Robert W. SCHELLER, Exemplum. Model-
Book Drawings and the Practice of Artsitic
Transmission in the Middle Ages (ca. 900–ca.
1470), Amsterdam, 1995. 3.1. HORVÁTH Henrik,
Pannoniai-antik elemek továbbélése román
épületplasztikánkban, Pécs, 1935); CSE-
MEGI József, Antik díszítõ elemek továbbélése
román építészeti plasztikánkban, Magyar Mûvészet,
12(1936); Richard KRAUTHEIMER,
Introduction to an Iconography of Mediaeval
Architecture, Journal of the Warburg and
Courtauld Institutes, 5(1942); 3.1.1. SZAKÁCS
Béla Zsolt, Az oszlop az Árpád-kori építészetben,
in Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára,
szerk. ROSTÁS Tibor, SIMON Anna,
Bp., 2000; TÓTH Sándor, 2010, [Növényevõk],
42–45. 3.2. F. CARLSSON, The Iconology of
Tectonics in Romanesque Art, Hässleholm,
1976; MEZEY László, Deákság és Európa. Irodalmi
mûveltségünk alapvetésének vázlata,
Bp., 1979, 138 és 142., ill. a 24. kép aláírása.
3.3.1. Carl NORDENFALK, Corbie and Cassiodorus.
A Pattern Page Bearing on the Early
History of Bookbinding, Pantheon, 32(1974);
TÓTH Sándor, A keszthelyi Balatoni Múzeum
középkori kõtára, Zalai Múzeum, 2(1990);
BOGYAY Tamás, Történeti forrás- és mûvészettörténeti
stíluskritika Zalavár körül, Zalai Múzeum,
4(1992); TÓTH Sándor, A 11. századi
magyarországi kõornamentika idõrendjéhez,
in Pannonia regia, 1994; TÓTH Sándor, 2010,
11–38; 3.3.2. H. BUCHWALD, The Carved Stone
Ornament of the Middle Ages in San Marco,
Venice, Jahrbuch der Österreichischen Byzantinischen
Gesellschaft, 11–12(1962–63),
13(1964); UÕ, Capitelli corinzi a palmette
dell’XI secolo nella zona di Aquileia,
Aquileia Nostra, 38(1967); Ernõ MAROSI, Die
Rolle der byzantinischen Beziehungen für die
Kunst Ungarns im 11. Jahrhundert, in Byzantinischer
Kunstexport, Hrsg. H. L. NICKEL,
Halle–Wittenberg, 1977; TÓTH Melinda, Szekszárdi
fejezetek, Építés-Építészettudomány,
12(1980); TAKÁCS Miklós, Az észak-adriai térség
és Magyarország 11–12. századi, korinthizáló
oszlopfõinek levélornamentikája, in A középkori
Dél-Alföld és Szer, szerk. KOLLÁR Ti-
bor, Szeged, 2000; MAROSI Ernõ, A tihanyi
bencés apátság a 11. század építészetében, in
Tanulmányok a 950 éves tihanyi alapítólevél
tiszteletére, szerk. ÉRSZEGI Géza, Tihany, 2007.
3.3.3. WEHLI Tünde, Perugiai Bernát kódexe
és a Pray-kódex helye a magyar könyvfestészetben,
AH, 3(1975); KISS Etele, A besztereci
szenteltvíztartó és a közép-bizánci ezüstmûvesség
egyes datálási problémái, Folia Archaeologica,
45(1996); WEHLI Tünde, A magyarországi
bencés könyvfestészet történetéhez és kat.
IV.10. sz., in Paradisum plantavit. Bencés monostorok
a középkori Magyarországon, kiáll.
kat., szerk. TAKÁCS Imre, Pannonhalma 2001.
4.1. M. MEURER, Vergleichende Formenlehre
des Ornaments und der Pflanze, Dresden,
1909; Richard HAMANN, Deutsche und französische
Kunst im Mittelalter, II, Die Baugeschichte
der Klosterkirche zu Lehnin und die
normannische Invasion, Marburg, 1923; Emma
ALP, Die Kapitelle des 12. Jahrhunderts im
Entstehungsgebiete der Gotik, Detmold, 1927;
H. KARLINGER, Das Kapitell mit der Palmettenschleife,
Münchner Jahrbuch, n. F. 7(1930);
Fritz NOVOTNY, Romanische Bauplastik in Österreich,
Wien, 1930; H. WEIGERT, Das
Kapitell in der deutschen Baukunst des Mittelalters,
Zeitschrift für Kunstgeschichte
5(1936); Thomas v. BOGYAY, Normannische
Invasion, Wiener Bauhütte – ungarische Romanik,
in Forschungen zur Kunstgeschichte
und christlichen Archäologie, II, Baden-Baden,
1953; E. KLUCKHOHN, Die bedeutung
Italiens für die romanische Baukunst und Bauornamentik
in Deutschland, Marburger Jahrbuch
für Kunstwissenschaft, 16(1955); G.
WEISE, Vorbemerkungen zu einer Formengrammatik
der vegetebilischen Grundmotive
romanischer Kapitelldekoration, in Das Werk
des Künstlers. Studien zur Ikonographie und
Formgeschichte Hubert Schrade zum 60.
Geburtstag dargebracht von Kollegen und
Schülern, Stuttgart, 1960; TÓTH Sándor, 2010,
50–67. 4.2.1. Geza de FRANCOVICH, La corrente
comasca nella scultura romanica europea
(Gli inizi), Rivista dell’Istituto Nazionale
d’Archeologia e Storia dell’Arte, 5(1936); (La
diffusione), uo., 6(1937); Fulvio ZULIANI, I
marmi di San Marco. Uno studio ed un catalogo
della scultura ornamentale marciana fino
all’XI secolo. Alto Medioevo 2, Venezia, é. n.
[1973]; Melinda TÓTH, La cathédrale de Pécs