maműl lx - Allen Park Public Library

287 Wesselényi Ferenc ágya
málást tartott. Kisfaludy Sándort kerestem
fel, örömmel fogadott, de nem marasztott,
ifju feleségét mondják nagyon
félti, nem is kaphattuk szemünk elébe.
Csak két lovat kaphattunk, ’s azok is
gyengék voltak; d.u. 3kor értünk Kehidára.
Sok vendégektöl körül véve tanáltam
az én jó Ferkómat. Minö szivesség
és öröm sugárzott képén.”
1836. jún. 2. „Varasdra 10 ora felé értem.
Meg lehetõs fogadót ’s vacsorát
tanáltam. Itt már a’ Fogadókban Asszonyi
szolgálat van. Szépecske szobalány
csinálta ágyomat, ’s megbocsátható a’ kiéhezettnek,
hogy a’ vigyázat szabályait
feledvén rövid örömöm egy pár napi
aggodalmot vásárlott. Varasd elõtt széles
fa-híd visz a’ Dráván keresztül, itt már
seholt nyoma sincs Magyarságnak.”
1836. nov. 13. [Pozsony] „Gyalog ki
a’ Fáczány kertbe visláimmal, azon kutya,
melyet tavaly kaptam Károlytól ’s
azóta itt volt a’ Faczanjägernél tanitásban,
egy fáczányt megfogott ’s meg is
evett. Legalább a’ fejem nem fáj. Szemem
igaz nem most ’s mindég ’s gyakran
egészen homályos. Nincs most itt a’
tavalyi szoba- ’s vér fütõm, de van egy
más, ez is csinos. –”
1837. dec. 27. „Mult vasárnap régi tehetségemet
láttam feltünni, elõbb R.
[Wesselényi egyik állandó hölgylátogatója]
’s utánna egy erdélyi leányka volt nállam,
’s két óránál kevesebb alatt 3szor.”
1838. márc. 11. „M. Szinházban. Vörösmartynak
beszéltem a’ Schodelleli
esetet; õ is nagyon hibáztatta azon neveletlenségét,
miszerént egy jó ösmerõsömet
elõttem sértett, ’s intésemre is sérteni
meg nem szünt; ennek helytelenségét átlátta,
’s még is nehány percz mulva õ
Schodelné ellen kelt ki, ’s azt mondta,
hogy »azért, mivel régi czímét tartja meg,
’s itt csak vendég név alatt akar lenni,
meg kellene vesszõzni ’s ki kellene korbácsolni.«
Kikorbácsolni egy Mívésznõt!
’s ezt egy Költõ szájábol! Méltó haragom
megint lobbot vetett, ’s Mihály gazdát rútul
megszidtam. Haragom méltó volt a’
tárgyat véve fel, mert oly igazságtalanság,
’s betyár-durvaság, kivált oly embertõl
szörnyû bosszantó; de haragom hoz-
zám nem volt méltó, mert harag volt, harag
pedig – igazán fel véve – gyengeség.”
1838. ápr. 30. „Reggel Lri– [Wesselényi
egyik állandó hölgylátogatója]. Meggyõzõdtem,
hogy tõlle semmi bajom
nem jöhetett.”
1838. máj. 21. „Az öreg, közel 80 éves
Darvay azon tanácsot követi, mit a’ sidó
Bölcsek Dávid királynak adtak volt. Ezen
ifjitó eszközök egyikével én is estve egy
párszor ifijuskodék, csak hogy következése
reám nézve rémítõ ne legyen.”
1838. aug. 30. „Épen diétálék, midõn
Bártfay azon rémítõ hírrel lépe be, hogy
Kölcsey meg holt. Nem jött köny szemembe.
Sohajtás sem kelt keblembõl,
menykõ csapás volt, de amely által nem
szét zuzva, hanem elfagylalva ’s kõvé
válva érzém magamat. Szegény nemzet,
mi kevés kijelelt fiad van; ’s a’ közzül is
a’ leg nemesebbiket, leg nagyobbikat
vesztened kelle. Ugy látszik vesztünk
fenn van elrendelve. Kedves, kedves Barátom
Te is elmenél elõre – ugy hiszem –
nem sokára foglak kisérni. Könnyülök,
valahányszor azon kötelékeknek egyike
szakad, melyek még e nyomorú világhoz
csatolnak.”
Szabó G. Zoltán
Wesselényi Ferenc ágya (Vöröskõ,
Múzeum Červený Kameň)
A kora újkori magyar bútoranyag
egyik ritka és érdekes darabja. →Wesselényi
(II.) Ferenc nádor →ágyaként elõször
1874-ben írták le a Radvánszky családhoz
tartozó radványi kastély régiségei
között, majd Acsády Ignác →Széchy Anna
Máriáról szóló monográfiájában közölték
róla Kimnach László rajzait. Elsõ
fényképe a Domanovszky Sándor szerkesztette
Magyar Mûvelõdéstörténetben
jelent meg, a képaláírás szerint egykor
Wesselényi nászágya volt, amely a Wesselényi-birtokról,
Zólyomlipcsébõl került
a Radvánszkyakhoz. Ez a nemesi család
rokonságban állt a Széchyekkel, így
Wesselényi második feleségével, Széchy
Máriával. A II. világháború után Radvány
Csehszlovákia része lett, a kastély könyvtárát,
kincseit széthordták, de egy-két darabot
sikerült múzeumokba menteni. Így