maműl lx - Allen Park Public Library

91 jénai Contax
énekek, románcok, vál. VUJICSICS D. Sztoján,
ford. KISS Károly, Bp., 1957; NAGY László,
Darázskirály. Válogatott mûfordítások 1958–
1968, Bp., 1968; KATONA Imre, Parasztságunk
történelemszemlélete, Népi Kultúra –
Népi Társadalom, 10(1977); Vuk Stefanovic
KARADZIC, Szerb népdalok és hõsregék
[1836], vál., ford. SZÉKÁCS József, hasonmás,
Újvidék, 1986 (SZELI István és VUJICSICS D.
Sztoján tanulmányával).
G. Szabó Zoltán
jénai Contax
A ~ (angolul Jena Contax, németül Carl
Zeiss Jena-Contax) Németo. szovjet megszállási
övezetében, Jénában – pontosabban
a jénai Carl Zeiss Mûvek közeli, saalfeldi
és gerai telephelyén – gyártott,
Contax II típusú fényképezõgép; egyúttal
gyakran tárgyalt, nevezetes rejtély a fényképezõgép-gyártás
történetében.
Ha tárgyainkat szervpótló gépeknek
fogjuk fel, akkor a ruházatot vagy a lakóházat
éppenséggel akár a bõr kiterjesztésének
is láthatjuk, a fegyvereket a
kar és az ököl meghosszabbításának, a
jármûveket a láb folytatásának. De nem
minden gépünk a test lehetõségeit nagyítja
fel – van, ami a szelleméit. Az emlékezetgépekkel
pl. hangokat, képeket,
szövegeket rögzíthetünk. Emlékezetgép
a hanglejátszó berendezés, a fényképezõgép,
a könyv. Az emlékezetgépek abban
is hasonlítanak egymásra, hogy mindegyikük
torzít. A torzítások kiküszöbölését
célzó mûszaki megoldások is hasonlóak
– és hasonló még a kis torzítású,
különleges minõségû emlékezetgépek
megbecsültsége is.
A természethû (high fidelity) közvetítést
lehetõvé tevõ hang- vagy képtovábbító
eszközöket a fogyasztók körében elismerés
övezi, ugyanúgy, ahogy az elsõ
kiadásokat is, vagy azokat a fényûzõ,
megbízható szövegkiadásokat, amelyek
bár akár kétezer laposak, mégis karcsúak,
hajlékony bõrkötés borítja õket, és
gond nélkül besüllyeszthetõk egy zakózsebbe.
Az ilyen, nagy teljesítményû, kis
torzítású emlékezetgépeket – hanglejátszó,
képrögzítõ berendezéseket vagy
könyveket – kultusz veszi körül. A ~ is
kultusztárgy, a legnevezetesebbek egyike.
Ahhoz képest, hogy csupán alváltozata
egy fényképezõgép-típusnak, a
Contax II-nek, a japán Minoru Sasaki
egész szakkönyvet szentelt neki (SA-
SAKI, 2000).
a Contax II története
Az 1920-as évek végén világsikert
aratott a wetzlari Leitz cég új rendszerû,
kisfilmes gépe, a tenyérnyi Leica
(Leitzcamera). A drezdai Zeiss Ikon, a
világ legnagyobb fényképezõgépgyára
az 1932-ben bevezetett Contax I-et szánta
a Leica versenytársául, majd 1936-ban
kihozta a Contax II-t, ill. annak fénymérõs
változatát, a Contax III-at. A Contax
II meghaladta a Leica mûszaki színvonalát
(a magyar Robert Capa Contax II-vel
készítette híres partraszállási sorozatát):
pontosabb és kényelmesebb volt a távmérõje,
gyorsabb a zárja, jobbak a lencséi.
Az utóbbiakat a jénai Carl Zeiss
gyár, a drezdai Zeiss Ikon testvérvállalata
készítette.
A gyártás a háború alatt abbamaradt,
mert a Zeiss Ikonnak mint finommechanikai
üzemnek haditermelésre kellett átállnia.
Elterjedt nézet, hogy az 1945 februárjában
légibombázással elpusztított
Drezdának ipari jelentõsége csekély
volt, de a háború elõtt ez a város volt a
német fényképezõgép-gyártás központja
(BLUMTRITT, 2000, 102–104).
A háború után a Contax II gyártósorának
megmaradt berendezéseit jóvátételként
Ukrajnába, a kijevi Arzenal üzembe
szállították; vittek mérnököket és munkásokat
is (OTTO, 2001, 36). A Szovjetunióban
a Contax II, ill. fénymérõs változata
Kiev néven egészen 1987-ig
gyártásban maradt (PRINCELLE, 2004,
209). A Zeiss Ikonnak az amerikai megszállási
övezetbe, Stuttgartba települt
üzemében a gépet újratervezték, méretét
– az alapelvek és a teljesítmény érintetlenül
hagyásával – lecsökkentették, és
Contax IIa néven 1950-tõl 1961-ig tartották
forgalomban. 1948-tól 1964-ig a
tokiói Nippon Kogaku Nikon néven készített
távmérõs fényképezõgépeket,
amelyeknek fõ ihletõje szintén a Contax
II volt (ROTOLONI, 1983, 7).