maműl lx - Allen Park Public Library

Oeser 182
egy lábjegyzetébõl vette át – annyi más
mellett tehát a Donner-legendát is Hagedornnak
s a mûvét kivonatoló Füssli-lexikonnak
köszönhetjük.) ~ – mint láttuk –
még életében idejétmúlttá vált; áldozatává
Goethe és Meyer kíméletlen harcának a
’tiszta klasszikáért’. Megsemmisítõ kritikájukat
csak sok-sok évtized múltán kezdte
ellensúlyozni az utókor érdeklõdésének
feltámadása. Hamar kihullott a híres mo.-i
származású festõk Windisch által összeállított
sorából: miközben a többiek magyarságának
nemzetközi elismertetésére sok tintát
és papírt használtak föl a 19. sz.-ban,
~re, mivel külföldi renoméja aláhanyatlott,
Mo. sem tartott igényt. A pozsonyi helyi
hagyomány Korabinszky lexikonától Ballus
Pál városleírásáig (Beschreibung der
königl. Freistadt Preßburg und ihrer Umgebungen,
Preßburg, 1822) bõ terjedelemben
számolt be a német ev. templom oltárképérõl,
lecserélése után azonban már arról
is csak Markusovszky Sámuel ev. iskolatörténete
emlékezett meg pontosan, ha röviden
is. A 20. sz. elején árverésen bukkant
fel és egy lipcsei polgármester ajándékozta
városa egyik közgyûjteményének a családi
levelezés egy részét. Karl Benyovszky pozsonyi
helytörténész ennek alapján írta
meg az ~ család pozsonyi kapcsolatait máig
a legrészletesebben bemutató, 1930-ban
megjelent német nyelvû mûvét, amellyel
azonban nem sikerült visszahelyeznie a
festõt a város híres szülöttei közé.
Irod.: Oeserrõl: Karl BENYOVSZKY, Adam
Fridrich Oeser der Zeichenlehrer Goethes. Auf
Grund unveröffentlicher Briefe, Leipzig, 1930;
Gisela WEYDE, Preßburger Baumeister der
zweiten Hälfte des XVIII. Jahrhunderts, Preßburg,
é. n. [1930], 12–16 (a pozsonyi oltárképrõl);
Ernõ MAROSI, Winckelmann, Oeser und
Timanthes, AHA, 24(1978); György RÓZSA,
Chodowiecki, Oeser und Ferenc Kazinczy,
AHA, 28(1982); CSATKAI Endre, Kazinczy és a
képzõmûvészetek (1925), Bp., 1983, 26. kép (az
utóbbi kettõ az MNM TKcs képének reprodukciójával);
Kunst der Slowakei. Ständige Ausstellung
der Slowakischen Nationalgalerie,
Bratislava, 1995, 103–104, 107 (Magda KELE-
TIOVÁ) (a Hektor búcsúja Andromakhétól reprodukciójával);
Timo JOHN, Adam Friedrich
Oeser 1717–1799. Studie über einen Künstler
der Empfindsamkeit (Phil. Diss. Uni. Halle–
Wittenberg; Stuttgart, 1999) Beucha, 2001; JÁ-
VOR Anna, Céhbeliek és akadémikusok. A mûvészi
tevékenység formái, szervezete és feltételrendszere
Magyarországon a 18. század
második felében, AH, 34(2006), 52 (az MNG
Izsák és Ézsaujának repodukciója); MÉSZÁROS
F. István, à rebours, Enigma, 61. sz., 2010 (~
1784-ben készült rajzának reprodukciójával);
SINKÓ Katalin, Magyarország géniusza és a
múzsák temploma. Joseph Abel elõfüggönye a
Pesti Királyi Városi Színházban, 1812, in „Ez
világ mint egy kert…”. Tanulmányok Galavics
Géza tiszteletére, szerk. BUBRYÁK Orsolya, Bp.,
2010; Windischrõl: Ueber Karl Gottlieb von
Windisch, Zeitschrift von und für Ungern, I,
1802, 16–23; Fritz VALJAVEC, Karl Gottlieb von
Windisch. Das Lebensbild eines südostdeutschen
Bürgers der Aufklärungszeit, München,
1936 (Veröffentlichungen des Instituts zur Erforschung
des deutschen Volkstums im Süden
und Südosten in München und des Instituts für
ostbairische Heimatforschung in Passau, 11);
Jozef TANCER, Karl Gottlieb Windisch. Die
Bibliothek eines Autodidakten, Orte des
Wissens, Hrsg. Martin SCHEUTZ, Wolfgang
SCHMALE, Dana ŠTEFANOVÁ = Jahrbuch der Österreichischen
Gesellschaft zur Erforschung
des achtzehnten Jahrhunderts, 18/19(2004);
Briefwechsel des Karl Gottlieb Windisch, Hrsg.
Andrea SEIDLER, Bp., 2008 (Commercia litteraria
eruditorum Hungariae / Magyarországi tudósok
levelezése / Briefwechsel der Wissenschaftler
aus Ungarn, 5); Dürer származásáról:
HAAN Lajos, Dürer Albert családi nevérõl
s családjának származási helyérõl, Békéscsaba,
1878; Árpád TÍMÁR, Dürer-Literatur in Ungarn
in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts,
AHA, 24(1978) (Dürer elsõ mo.-i említése szerinte
→Cornides Dánieltõl 1805-ben); Kupecký
apokrif bazini legendáriumáról: ZSI-
LINSZKY Mihály, Kupeczky János, Bp., 1878;
Mányokiról: BUZÁSI Enikõ, Mányoki Ádám
(1673–1757). Monográfia és œuvre-katalógus,
Bp., 2003 (Mányoki elsõ mo.-i említése szerinte
KORABINSZKY 1786-os Lexikonában); Bogdányról:
GRTS [gr. TELEKI Sámuel], Egynéhány
megholt magyar képíróról, TudGyûjt,
1828, 1. sz., 35–36; H. TAKÁCS Marianna, Néhány
adalék Bogdány Jakab és Stranover Tóbiás
angliai mûködéséhez, MÉ, 37(1988).
Szentesi Edit