maműl lx - Allen Park Public Library

jénai Contax 92
A Contax II kényszerû átadása után a
drezdai Zeiss Ikon (amely a stuttgartiakkal
való jogvita nyomán a nevét
Pentaconra fogja változtatni) új úton indult
el. Contax S (Spiegelreflex) néven
egy szemmagasságból betekinthetõ, de
nem távmérõs, hanem tükörreflexes gépet
hozott forgalomba 1950-ben, a mai
Nikon D3s, Canon EOS 1D MK IV analóg
elõzményét. (Hasonló, de még forradalmibb
megoldást tartalmazott az
1948 végétõl csupán 1950 elejéig gyártott
budapesti Gamma Duflex [FEJÉR,
2001, 70].)
Tehát a Contax II gyártása a háború
alatt megszûnt Drezdában, a háború után
pedig újrakezdõdött – szovjet gépként,
Kijevben. De ha Drezdában abbahagyták,
akkor miért kezdték el gyártani egy
Jéna melletti kisvárosban?
a gép leírása
A drezdai Contax és a szovjetukrán
Kiev között a legszembetûnõbb különbség
a latin, ill. cirill betûs feliratokban,
valamint a gyári számokban van. A két
Contax felirat közül a drezdainak betûkészlete
észrevehetõen magasabb.
A távmérõ-beállító tárcsa rovátkolása
mindkét Contaxon ketté van osztva, a
szovjet gépen nem. (A fényképen szereplõ,
1949-es Kiev átmeneti példány: tárcsája
bizonyára Jénában készült, így a
különbség nem látható.)
Az önkioldó kar a drezdai Contaxon
és a Kieven egyaránt szélesebb, a jénain
karcsúbb. (A fényképen ez sem észlelhetõ,
mert e korai Kievnek ez az alkatrésze
is nyilvánvalóan Jénából származik.)
Az önkioldó tengelycsavarjának alátétje
a drezdai Contaxon, valamint a
Kieven krómozva van, a jénain feketére
lakkozták.
A szovjet gép minõsége az elsõ évek
után fokozatosan leromlott. A jénai gép
minõsége végig legalább olyan jó volt,
mint a drezdai eredetié, ha nem jobb.
Igyekeztek nemes anyagokat használni.
A levehetõ hátfal anyaga pl. a legtöbb jénai
példány esetében sárgaréz, nem alumínium,
mint a drezdai Contaxon és a
Kiev fényképezõgépeken.
A hátfal a drezdai gépen Zeiss Ikon
feliratos védjegyet visel, a jénain és a
Kieven üres.
A tartozékcsúszkán a drezdai gépek
esetében a legtöbbször nincs felirat, olykor
ott a gyártási sorozatszám. A jénain
mindenkor Carl Zeiss Jena feliratos védjegy
látható és a sorozatszám. A Kieven
olykor a gyártási helyet azonosító, cirill
betûs feliratok alatt helyezkedik el a sorozatszám,
olykor csak az utóbbi látható
magában. A szovjet sorozatszámok elsõ
két tagja mindig a gyártás esztendejének
utolsó két számjegye.
A gépek megbontása nélkül ennyi különbség
észlelhetõ, a régebbi szakirodalom
ennyit tartott nyilván. Monográfiájában
Minoru Sasaki (2000) úgy vizsgált
meg egy késõi drezdai Contaxot, hét ~ot,
három 1947-ben gyártott, négy 1948-as,
két 1949-es és egy 1950-es Kievet, hogy
a hátlap kivételével minden oldalról,
majd az elülsõ és a felsõ borítólap eltávolításával
is lefényképezte õket, a változó
jellegzetességeket pedig leltárba szedte.
Könyvének következõ részében az alkatrészek,
még a csavarok hosszúságának és
anyagának szintjén is elvégezte az összehasonlítást.
Sasaki volt az elsõ, aki a három
Contax II – a drezdai Contax, a ~ és
a kijevi Kiev – módszeres összevetésébõl
eljutott egy, a szövegkiadásban szokásos
leszármazási elmélethez, amelyet nem
fa, hanem háló alakú gráffal ábrázolt.
a jénai Contax mint a Kiev prototípusa
A Sasaki elõtti szakirodalomban mindenki
megegyezett abban, hogy a roppant
ritkán felbukkanó ~ bizonyára a
Kiev prototípusa lehetett.
Richard Hummel (1995) levéltári források
és személyes beszélgetések nyomán
megállapította, hogy a szászo.-i
szovjet parancsnokság mind a jénai Carl
Zeiss Jena optikai mûveknek, mind a
drezdai Zeiss Ikon fényképezõgépgyárnak
parancsba adta, hogy gondoskodjanak
a gyártásnak a Szovjetunióba való
áthelyezésérõl. A parancs végrehajtásáért
a jénai nagyvállalatot tették felelõssé.
A lencsegyártást gépsorral, mûszaki leírással
és betanító szakszemélyzettel