A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

az ágens alapú technika alkalmazásával hagyományos diagnosztikai módszerekkel is
integrálták.
– Az elméleti eredményekre támaszkodva kidolgozták a Paksi Atomerőmű primerkörének
egyszerűsített dinamikus modelljét, és a valós rendszeren normál üzemi körülmények
között mért adatok segítségével megbecsülték a modell valós fizikai tartalommal bíró
paramétereit. Ez a modell az alapja a primerköri szabályozók együttes újratervezésének
(rekonstrukciójának).
A geometriai modellezés és számítógépes látás területén elért eredmények közül kiemelendők:
– Genetikus algoritmuson alapuló eljárást fejlesztettek ki szabadformájú mérnöki
objektumok alakmódosítására új karakterisztikus görbék felhasználásával.
– Új partícionáló eljárást vezettek be háromdimenziós középfelületek számítására.
– A Structure-from-Motion feladat megoldására új becslő módszert írtak le, amely kezeli a
takarás problémáját.
– Artikulált objektumok rekonstrukciójára csoportosítási (grouping) eljárást adtak, amely
tengelyesen vagy pontszerűen kapcsolt mozgó merev részek összeillesztését végzi.
– Videó-alapú háttérmodellezésre új módszert fejlesztettek ki, amely periodikus
háttérmozgás esetében is hatékony.
– Artikulált objektumok rekonstrukciójára csoportosítási (grouping) eljárást vezettek be,
amely tengelyesen vagy pontszerűen kapcsolt mozgó merev részek összeillesztését végzi.
A mérnöki és üzleti intelligencia téren folytatott kutatások fő célja olyan technikák kutatása és
felhasználása, melyek alkalmasak a változó, bizonytalansággal terhelt környezetben működő,
összetett műszaki és gazdasági rendszerek valósidejű kezelésére, különös tekintettel az
informatika, az operációkutatás és a tudásalapú módszerek legújabb irányzataira, egyensúlyt
teremtve az optimálás, autonómia és kooperáció terén. 2007-es főbb eredményeik:
– Az igény szerinti tömegtermelést folytató gyárak rövid távú ütemezési feladatának
ellátására 2006-ban kifejlesztett rendszerüket számos új elemmel gazdagították; ilyenek az
átállások számának minimalizálása, a létszámkorlát figyelembe vétele, illetve ezek
tetszőleges kombinálása az eredeti célfüggvénnyel.
– Termelési hálózatok vizsgálata, modellezése és hatékony működtetésükhöz szükséges
matematikai és informatikai háttér kidolgozása. A vevő és a beszállító számára új
megoldásokat vezettek be közép- és rövid távú terveik megosztására. A kifejlesztett
rendszer, megtartva a felek autonómiáját – beállítható raktárkezelési politikák mellett –
ellenőrzi az esetleges hiányokat, és előre jelzi a kritikus helyzeteket, valamint adott rövid
távú ütemezett igényekre különböző elvek alapján szállítási ütemtervet generál.
– Elemezték a termelési rendszerekben bekövetkezett változások és zavarok kezelésével
kapcsolatos problémakört és kifejlesztették az ún. MES/Cockpit rendszert, mely az ütemterv
elfogadási felületeken túl, a gyártási folyamatból valósidőben érkező adatok alapján
támogatja a döntéshozót az eltérések és azok okainak vizsgálatában. Eredményeket értek
el az újraütemezési technikák stabilitásorientált kiértékelése terén.
– Nemzetközi együttműködés keretében olyan informatikai megoldásokat fejlesztenek,
melyek kis- és középméretű vállalkozások részére is lehetővé teszik aktív azonosítók (pl.
RFID-k) használatát termelési-logisztikai rendszerekben.
– Termelési hálózatok komplexitás-leírására és kezelésére a gráfelméleten, a sztochasztikus
rendszereken és a komplex adaptív rendszereken (CAS) alapuló új, összetett modellt
állítottak fel.
– Jelentős eredményeket értek el ütemezési problémák korlátozás-alapú modellezése és
megoldása terén.
184