12.02.2014 Views

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

MTM PALEONTOLÓGIAI KUTATÓCSOPORT<br />

Vezető: Vörös Attila, az <strong>MTA</strong> levelező tagja<br />

1083 Budapest, Ludovika tér 2.<br />

Telefon: 210–1075, 338–3905, Fax: 338–2728<br />

e-mail: voros@nhmus.hu<br />

I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben<br />

A 2003-ban indult kutatócsoport hosszú távú feladata alapkutatások végzése a bioszféra nagy<br />

változásainak elemzése céljából. A beszámolási év fő feladatai voltak:<br />

– Alsó-jura Brachiopoda fauna monografikus feldolgozása.<br />

– Triász Radiolaria vizsgálatok folytatása.<br />

– Gyűjtés és biosztratigráfiai munka triász/jura határszelvényekben.<br />

– Paleontológiai adatbázis összeállítása a késő pliensbachi – kora toarci időszakra.<br />

– Ásatások az iharkúti kontinentális gerinces lelőhelyen. A begyűjtött leletek preparálása,<br />

taxonómiai besorolása.<br />

– A vizsgálandó késő-negyedidőszaki üledékek begyűjtése. A Bukura-tó üledékszelvényének<br />

komplex paleoökológiai feldolgozása.<br />

II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények,<br />

azok gazdasági-társadalmi haszna<br />

A középső triász diverzifikációs időszak brachiopodáit az Aggtelek környéki Wettersteinitípusú<br />

zátonyhoz kapcsolódó területen vizsgálták. Az aggteleki anisusi brachiopoda fauna<br />

összetétele hasonló a Balaton-felvidékihez, de a zátony előtéri környzetben egy eddig nem<br />

ismert faj dominanciája jellemzi.<br />

Elvégezték a balatonfelvidéki középső és felső triász szelvények radiolária faunájának<br />

újravizsgálatával illetve az egyes lelőhelyek újragyűjtésével a késő anisusitól a kora karniig<br />

tartó időszak radiolária alapú kvantitatív biokronológiai (UAZ) értékelését. A megvizsgált<br />

363 faj alapján a korábbi 4 biozónát 8 zónára és 11 radiolaria szubzónára lehetett felbontani.<br />

A korábban a ladin bázisának gondolt radiolária felvirágzás és fauna kicserélődés már a<br />

Trinodosus Zóna mélyebb részén megkezdődött. A legjobb korrelációt az ammonites<br />

biozonációval az UAZ5 Zóna uaz7 szubzónája mutatja. Ez egybeesik a Reitzites reitzi<br />

Szubzóna alsó határával. A ladin – karni határ is jól korrelál az ammonites biozonációval, ami<br />

alapján az UAZ8 Zóna uaz11 szubzónája az Aon Zóna bázisa.<br />

A balatonfelvidéki karni (ammonoidea, bivalvia és brachiopoda) faunák<br />

diverzitásváltozásainak értelmezése során kimutatták, hogy a karni korszakban a bentonikus<br />

diverzitás ugrásszerűen megnő. A diverzitás növekedése a karnin belül nem mutat jelentős<br />

időbeli változást, hanem a Veszprémi Márga medencéjéhez keletről csatlakozó Sédvölgyi<br />

Dolomit karbonát platformjáról történő átülepítésekhez kapcsolódik, és a nagy diverzitású<br />

bentonikus fauna erre a progradációs zónára korlátozódik.<br />

A triász végi kihalás és környezetváltozás oknyomozó kutatásában több részkérdés<br />

vizsgálatában értek el eredményt. A Bakonyban a triász-jura határon a karbonátos platform<br />

üledékekben sem felszíni szelvényben (Kőris-hegy), sem mélyfúrásban) (Zirc Zt-62, Süt-28)<br />

nem volt kimutatható a határra jellemző negatív szénizotóp anomália. Ennek oka tenger alatti<br />

erózió, amelyet a határon jelentkező mészkiválasztási krízis is kisérhetett, így a negatív<br />

anomália idején üledék nem képződött vagy nem őrződött meg. A határ megbízhatóan<br />

kimutatható mészalgák és foraminiferák alapján, de az üledékhézag mértéke pontosan nem<br />

adható meg.<br />

298

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!