A MAGYAR TUDOMÃNYOS AKADÃMIA ... - MTA Sztaki
A MAGYAR TUDOMÃNYOS AKADÃMIA ... - MTA Sztaki
A MAGYAR TUDOMÃNYOS AKADÃMIA ... - MTA Sztaki
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ELŐSZÓ<br />
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek éves beszámolója mindig jelentős<br />
határkő a tudományos közösség életében. A beszámoló kötet, a – „sárga könyv” –<br />
összefoglalja intézeteink és támogatott kutatóhelyeink kutatási eredményeit, értékelő adatait,<br />
jellemző mutatóit. E többkötetes, közgyűlési éves beszámoló kiadványok elérhetők az <strong>MTA</strong><br />
honlapján is (www.mta.hu), mind a döntéshozók, mind a tudományos közösségek, mind a<br />
tudomány iránt érdeklődő széles közvélemény számára. Az utóbbi években külön, színes<br />
kötetben adjuk közre a kormányzati-, gazdasági,- üzleti szféra érdeklődésére is számot tartó,<br />
a gyakorlati alkalmazás szempontjából ígéretes tudományos eredményeket.<br />
A 2007-es év alkotó, termékeny és eredményes esztendeje volt az akadémiai kutatásnak. A<br />
változó körülményekhez igazodva az <strong>MTA</strong> vezetése mellett intézeteink, kutatóhelyeink is<br />
komoly erőfeszítéseket tettek a tudományos kutatás feltételeinek biztosítására, éltek a bővülő<br />
külföldi lehetőségekkel, és igyekeztek ezekből pótolni az elapadó hazai kutatási forrásokat. A<br />
változó körülmények között a kutatók, kutatócsoportok megőrizték, sőt fokozták hazai és<br />
nemzetközi elismertségüket tudományterületükön. Ezt igazolja a publikációk száma,<br />
idézettsége és a nemzetközi tudományos bizottságokban, folyóiratok szerkesztőbizottságában<br />
betöltött számos tisztség és elismerés. Az elmúlt években a kutatóhálózat – a jelzett gondok<br />
ellenére is – sikeresen tudott versenyezni az elsősorban alkalmazott kutatási feladatok<br />
megoldását igénylő hazai és nemzetközi pályázatokban, így különösen jelentős ezen források<br />
gyarapodása. A kutatóhálózat megőrizte működőképességét a költségvetési támogatás<br />
szűkössége, a pályázati finanszírozás nehézkes, bürokratikus jellege ellenére is.<br />
Kutatóintézeteink összes dolgozójának átlaglétszáma alig változott: 2006-ban 4345 fő volt,<br />
2007-ben pedig 4294, ez mintegy 1%-os csökkenés. Ezen belül a kutatók átlaglétszáma<br />
ugyanakkor 1%-kal növekedett. Az összes kutatónak mintegy 30%-a 35 év alatti. E mutató<br />
kiválóan jelzi az Akadémia tudatos tudománypolitikáját: a hazai K+F hálózatban a legtöbb<br />
fiatal kutató itt dolgozik. Ehhez döntő mértékben járult hozzá az 1992 óta kiválóan működő<br />
fiatal kutatói támogatási rendszer.<br />
Az összes tudományos publikáció száma 2007-ben 6429 volt. Ez mintegy 4,5%-os<br />
növekedést mutat az előző évihez képest. Az összes tudományos publikáció 22%-a<br />
nemzetközi együttműködés keretében készült. A referált nemzetközi folyóiratokban megjelent<br />
cikkek száma 2007-ben összességében nem változott, és az összes publikáció mintegy<br />
háromnegyedét teszi ki. Az egy kutatóra eső összes publikáció száma 2007-ben 2,6<br />
(élettudományoknál: 1,44, matematika és természettudományoknál: 1,9,<br />
társadalomtudományoknál: 4,7). 2007-ben az élettudományi, valamint a matematikai és<br />
természettudományi területen együttesen 12%-al növekedett a publikációk összesített impakt<br />
faktora. A nemzetközi rendezvényeken tartott előadások száma 4%-kal növekedett az előző<br />
évhez viszonyítva. Nemzetközi elismerésünket bizonyítja, hogy a kutatók mintegy 24%-a<br />
tagja valamilyen nemzetközi tudományos bizottságnak, és 19%-a nemzetközi folyóirat<br />
szerkesztői bizottságnak.<br />
Jelentős változásokat hozott a kutatóhálózat életében az akadémiai reform folyamata. Az<br />
<strong>MTA</strong> intézményei közfeladatot látnak el, eredményeikről az Akadémia folyamatosan számot<br />
ad a Kormánynak, illetve az Országgyűlésnek. Az elmúlt években megindult az intézethálózat<br />
profiljának korszerűsödése, és e tendencia várhatóan folyamatos marad. Az intézetekben<br />
művelt kutatások interdiszciplinaritása tovább szélesedett, megteremtve ezzel a lehetőségét a<br />
kutatóhelyek közötti együttműködések számának növeléséhez. A hálózatos szerveződések új<br />
5