A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

Az „Elektrokémiai bevonatok előállítása és jellemzése” c. témában (együttműködő partner:
Caledonian University, Glasgow, UK) új amorf és ferromágneses biner és terner
ötvözetbevonatokat állítottak elő és jellemeztek. A sikeres közös munkát két közös publikáció
megjelenése igazolja.
A „Fémek, ötvözetek és oxidok vizsgálata” c. témában (együttműködő partner: University of
Tokyo, Japán) a spintronikában alkalmazható, dópolt félvezető, nanoszerkezetű oxidok
ferromágneses tulajdonságával kapcsolatos új eredményekhez jutottak a Mössbauerspektroszkópiai
mérések révén. Az eredményeket három közös publikációban foglalták össze.
Nagyon sikeres az “Üvegállapot vizsgálata” c. kutatási projekt (együttműködő partner: Kinki
University és Ube National College of Technology, Japán), aminek eredményeként
elektromos vezetőképességgel rendelkező, a partner által szabadalmaztatott, Japánban már
ipari gyártásban is lévő amorf üvegek vizsgálata során sikerült alkalmas hőkezelési
körülményeket találni a kedvező elektromos tulajdonságok kialakításához. Három közös
publikációt jelentettek meg 2007-ben.
A „Különleges elektromos és mágneses tulajdonságú anyagok előállítása és vizsgálata” c.
téma kutatásainak során (együttműködő partner: Institute for Chemical Technology of
Inorganic Materials, Johannes Kepler University, Linz, Ausztria) új nontronit formációt
találtak és jellemeztek. Az eredményekről két publikációt jelentettek meg 2007-ben.
Kétoldalú együttműködés (partner: Lybian Petroleum Research Institute) keretében két új
korróziós inhibitorösszetételt dolgoztak ki nagy kloridion-koncentrációjú hűtővízközeghez.
Ezek közül az egyik foszfonát alapú termék. A projekt keretében konzultációt és szakmai
továbbképzést tartottak a líbiai korróziós mérnökök és kutatók számára mind Budapesten,
mind Tripoliban.
IV. Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok rövid értékelése
A „HUNN Sixth Framework Programme – Hungarian Network of Excellent Centers on
Nanosciences” c. projekt koordinátora az intézet. A projektben 13 intézmény vesz részt, ebből
7 magyar (MTA KK, BME, ELTE, Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi
Egyetem, BAYATI) és 6 külföldi intézmény (SciTech Link, Svédország; Tel Aviv University,
Izrael; NMRC, Cork, Írország; Lund University, Svédország; Atomic Energy Commission
Grenoble, Franciaország; University of Newcastle, Nagy-Britannia). A projekt keretében célul
tűzték ki egy virtuális, magyar nanotudományi központ létrehozását, amelynek a feladata a
Magyarországon nanokutatással foglalkozó intézmények hálózatának kialakítása, a kölcsönös
információcsere intézményes biztosítása, adatbázisok létrehozása, kutatócserék elősegítése,
közös oktatási anyagok létrehozása és a magyar részvétel elősegítése a keretprogramban.
Fontos feladat volt a kutatóintézetek és a nanotechnológiával foglalkozó vállalati
szakemberek munkájának összehangolása, ami az ún. „Technological Transfer Day”
rendezvények keretében történt. Nagy hangsúlyt helyeztek a hazai kis- és középvállalatok
bevonására.
A hidrogénnek, mint a jövő környezetbarát üzemanyagának katalitikus tisztítása fontos
feladat, és hozzájárul a „hidrogéngazdaság” kiépítéséhez, ami már Magyarországon is
elkezdődött. A „Funkcionalizált határfelületek fejlesztése és alkalmazása specifikus biokémiai
és kémiai rendszerekben” elnevezésű NKFP-projekt keretében a szénmonoxidnak
hidrogénből történő szelektív eltávolítására alkalmas többfémes oxidhordozós katalizátorokat
84