A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

alkalmazott kvantum limitált detektálás és legmodernebb DSP (digital signal processor)
vezérelt adatfeldolgozás következtében 1 nagyságrenddel növelte az érzékenységi küszöböt és
így az 50–400 nm méretű részecskék méretének és sebességének meghatározására nyílik
lehetőség. Folytatták a korábban elméletileg kidolgozott eljárás alkalmazását az aeroszol
minta fő statisztikus jellemzőinek kiértékelésére egy megfelelően kiválasztott lézer impulzus
sorozatra adott szórt impulzussor amplitúdó és idő-amplitúdó eloszlásának mérésével. A
projekt keretén belül olyan új, komplex többcsatornás mérésadatgyűjtő és kiértékelő rendszert
hoztak létre, amely alkalmas az amplitúdó-, és az időinformáció egyidejű feldolgozására
Amorf szén vékonyrétegek: 60–2250 nm rétegvastagságú lágy a-C:H filmeken egy sor új
jelenséget vizsgáltak meg. Releváns különbségeket figyeltek meg a beteg és egészséges
biológiai minták Raman spektrumaiban. Folytatták a koszorúér-tágító sztentek bio-, és
haemokompatibilitásának vizsgálatát és védőréteggel történő DLC bevonását. Erre a célra egy
célberendezést hoztak létre. Vizsgálták az új DLC bevonatok homogenitását, öregedési
tulajdonságait a kompaktság és a felülethez való tapadás tekintetében.
Résztvevők: 16 kutató, valamennyien az SZFKI munkatársai. Anyagi ráfordítás: 89,6 M Ft
költségvetési támogatás, 43,5 M Ft hazai pályázatok.
Femtoszekundumos lézertechnika és optikai vékonyrétegek
Az optikai vékonyréteg-analógia alapján egydimenziós analitikus módszert dolgoztak ki
fotonikus kristály optikai szerkezetek modellezésére, tervezésére. A Furukawa Electronic
Technológia Intézet (FETI) munkatársainak segítségével az egy dimenziós modell alapján
kapott eredményeiket összehasonlították a lényegesen számításigényesebb, végeselem
módszeren alapuló 2D modell eredményeivel. Azt találták, hogy a modellparaméterek
(effektív törésmutató profil, effektív „kritikus beesési szög” stb.) megfelelő megválasztása
esetén az 1D modell megfelelő pontosan írja le a fotonikus kristályok spektrális
tulajdonságait, és a hullámvezetésből adódó diszperziót leszámítva megfelelően írja le az
adott szerkezet alapvető diszperziós tulajdonságait. A módszert eredményesen alkalmazták
mind szélessávú, üreges szerkezetű fotonikus kristály szálak tervezésére, mind üreges Bragg
szálak diszperziós tulajdonságainak módosítására. Az így megtervezett szálak előnyösen
alkalmazhatóak mind a most elterjedten használt, széles sávban hangolható
femtoszekundumos fényforrásokat alkalmazó mérőberendezések (pl. kétfotonos gerjesztésen
alapuló mikro-endoszkópok esetében), mind a femtoszekundumos lézerforrások új
generációját jelentő femtoszekundumos szállézerek és szálerősítők esetében. Jelenleg ez
utóbbi technológián alapuló femtoszekundumos lézer fényforrások fejlesztésén az SZFKI, a
R&D Ultrafast Lasers Kft és a Furukawa Electronic Technológiai Intézet alkotta ipari
konzorcium dolgozik.
Nanoszkópikus fém- és/vagy dielektrikum rétegeket tartalmazó nagy sávszélességű és kis
diszperziójú antireflexiós bevonatokat, nyalábosztó bevonatokat, dikroikus tükröket, kicsatoló
tükröket és spektrális szűrőket állítottak elő femtoszekundumos időtartományú lézeroptikai
alkalmazásokhoz. A femtoszekundumos lézertechnológiában alkalmazható nagy sávszélességű
és kis diszperziójú frontpolarizátor bevonatokat fejlesztettek ki a spektrum UV, VIS és IR
tartományaira. Új típusú trikroikus polarizációs osztóbevonatot fejlesztettek ki a spektrum
látható tartományára, amellyel jó hatásfokkal választhatók szét a merőleges polarizációs
komponensek egyidejűleg három diszkrét hullámhossz sávban (kék, zöld, piros), 45 fokos
fénybeesésénél. Az új trikroikus polarizátor bevonat elsősorban háromdimenziós információmegjelenítési
technológiákban alkalmazható.
200