A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

2007-ben átlagosan havi 1500 földrengést (összesen mintegy 18000 eseményt) detektáltak.
Ebből közel 200 volt az ML=0,4-3,5 magnitúdó tartományba eső helyi, illetve közeli rengés,
melyek paramétereit kiszámították. E kiszámított paramétereken alapul az éves szeizmológiai
bulletin. 2007 folyamán csak három olyan rengés keletkezett Magyarországon, amelyek
hatásairól makroszeizmikus adatok voltak begyűjthetők. A 2006. december 31-én, Gyömrő
közelében kipattant, 4,1 magnitúdójú földrengés után a helyszínen vizsgálták az épületekben
keletkezett károk eloszlását. Az epicentrális terület egészét pleisztocén-holocén korú üledékek
fedik, erősebben károsodott területek nem voltak elkülöníthetők. A károkat okozó fő lökés
iránya DNy–ÉK-i volt. A makroszeizmikus kutatások keretében került sor a Bánát
szeizmicitásának és földrengés veszélyességének vizsgálatára: összegyűjtötték és feldolgozták
az 1901. április 2-i történelmi földrengés makroszeizmikus megfigyeléseit. A Bánátban több
mint 600 földrengés keletkezéséről tudunk 1773 óta, melyek között 6 rengés 5,0 és 5,7
magnitúdó közé esik. Az 1901. április 2-án keletkezett VII EMS epicentrális intenzitású
földrengés 12 km mélységben keletkezett. A Magyar Földrengés Katalógus adatai (kb. 20000
rengés) alapján megállapították, hogy az 1960-as évekig az éjszakai, utána a nappali
földrengések dominálnak. A nappali csúcs megjelenését elsősorban a kis méretű (M L