A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

komponens 33%-át alkották. A szulfátészterek képződésére vonatkozóan feltételezték, hogy a
fotokémiai úton gázfázisban képződő karbonilvegyületek kondenzációját az ugyancsak
gázfázisban képződő kénsav kondenzációja követi, melynek révén az aeroszolrészecskék
felületén szulfátészter képződés megy végbe. A folyamat egyben a másodlagos szerves
aeroszolképződés egyik lehetséges új mechanizmusa is. A heterogén fázisban keletkező
nagyszámú kéntartalmú komponens befolyásolhatja az aeroszol felhőképződésben betöltött
szerepét.
Európai Uniós kutatási projekt keretein belül tanulmányozták mono- és szeszkviterpének
oxidációjának termékeit. A kamrakísérleteket különböző paraméterek (ózon koncentráció,
páratartalom, napsugárzás intenzitása, öregítés) mellett végezték, a műszeres analitikai
vizsgálatokhoz gázkromatográfhoz illetve folyadékkromatográfhoz kapcsolt
tömegspektrométert alkalmaztak. Megállapították, hogy a kísérletek során alkalmazott
paraméterek mellett a termékek igen hasonlóak, csak az egyes vegyületek arányában
tapasztalható eltérés.
Az utóbbi évtizedekben a légkör optikai tulajdonságait meghatározó aeroszol fizikai és kémiai
tulajdonságait az emberi tevékenység jelentősen módosítja. A sugárzás-átvitel az optikai
tulajdonságok függvénye, az ember a légszennyező anyagok kibocsátásával az éghajlatot és a
látótávolságot is befolyásolja. A részecskék optikai tulajdonságainak tanulmányozása során
megbecsülték az aeroszol szórási és elnyelési együtthatóját. Megállapították, hogy mind a
szórási, mind az elnyelési együttható számított értékei összevethetők a mért adatokkal. 23
magyarországi meteorológiai állomáson 1996 és 2002 között mért látótávolság adatok
elemzését végezték el. A látótávolságban (extinkciós együtthatóban) 1996 és 2002 között
bekövetkezett változásokat vizsgálva megállapították, hogy Magyarországon az 1996 és 2002
közötti időszakban évente átlagosan 0,7 km-rel nőtt a látótávolság, amely az aeroszol
részecskék koncentrációjának – következésképp extinkciójának – csökkenését jelzi. Ez az
eredmény összhangban van a vizsgált időszakban bekövetkezett magyarországi kén-dioxid
kibocsátás csökkenésével.
A légköri aeroszol egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy kémiai összetétele folytán, 100%-
nál kisebb relatív nedvességtartalmú környezeti körülmények között is adszorbeálja a vízgőzt,
amelyet a részecskék higroszkópos tulajdonságának nevezünk. A kémiai összetétel mellett, a
részecskék vízgőz adszorpciója számos fizikai folyamatot befolyásol (pl. a részecskék
éghajlatra gyakorolt hatását, felhőfolyamatokban a részecskék aktiválódását). Az eredmények
szerint a szerves vegyületek nagymértékben befolyásolják a részecskék vízfelvételét. Emiatt
különböző légszennyezettségű helyeken, pl. városi és vidéki levegőben az aeroszol részecskék
higroszkópos tulajdonsága jelentősen eltér. Kimutatták, hogy a vízgőz adszorpciója miatt
86%-os relatív nedvességen száraz levegőhöz képest vidéki levegőben átlagosan 31%-kal,
míg városi levegőben csupán 9%-kal növekedett a részecskék tömege.
A szerves vegyületek felhőképződésben betöltött szerepének tanulmányozásához
tenziometriás és ozmometriás vizsgálatokat végeztek szerves vegyületek és szervetlen sók
vizes oldataiban. A mérési eredmények és a Köhler modell felhasználásával kiszámították,
hogy egy adott száraz átmérőjű és összetételű részecske milyen túltelítettség mellett fog
aktiválódni. Ezeket a számított eredményeket összehasonlították a nemzetközi
együttműködésben kísérletileg meghatározott értékekkel. Megállapították, hogy bizonyos
körülmények között a szerves és szervetlen alkotók együttes hatására a felhőcseppek
303