A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

egyik külső támogatója irányította, kidolgozásában 4 fő vett részt, ebben a kutatócsoportot
2 fő képviselte, mintegy 14 kutatóhónap mértékben.
A Vízszintváltozás hatása a Balaton ökológiai állapotára című projektben (NKFP-projekt:
BALÖKO, vezető intézmény az MTA BLKI) a Tanszék a vízgyűjtő lefolyási és terhelési
viszonyainak elemzésével, a tó vízháztartásának vizsgálatával, az áramlás és a fényviszonyok
modellezésével, a nyíltvíz és a parti sáv élővilágának kutatásával foglalkozott. 25 éves
időhorizontot és a legvalószínűbb éghajlati forgatókönyveket tekintve a lefolyás és
tápanyagterhelés éves szinten kevéssé módosul, a változás főként a szezonális eltolódásban
jelentkezik. A Balaton vízmérlege pozitív marad, noha vízháztartásának érzékenysége az
éghajlatváltozás előrehaladásával növekszik. Az élővilág a főbb társulásokra (fitoplankton,
zooplankton, makrofiton) vonatkozó, egymást kiegészítő modellekkel jellemezhető: az algák
esetében mérésekre alapozott két-dimenziós modell és populációdinamikai közelítésre épülő
eljárás, a hinarakra pedig egyed alapú modell készült. A biomassza-csúcsok a jövőben
szabálytalanabbul jelentkeznek. A tó viszonylag kevéssé érzékeny a hínár-terjedésre és csak
nagyon alacsony vízszintek mellett várható szignifikáns változás. A nádas kedveli a
vízszintváltozást. A kutatás 2007. évi költségvetése alvállalkozók nélkül 34,3 M Ft volt. A
kutatást a csoport vezetőjének irányításával hat kutató végezte, akik közül ketten a csoport
külső támogatói, a tagok közül pedig három fő vett részt a kidolgozásban, összesen mintegy
16 kutatóhónap erejéig.
A vízgyűjtők diffúz tápanyagterhelésének meghatározására a hidrológiai ciklus
háromdimenziós leírására képes, osztott paraméterű, dinamikus „ARES” modell a
lebegőanyag és a szervetlen partikulált foszforterhelés számítására alkalmas eróziós
almodullal egészült ki. A modell a lefolyási hierarchia szerint összekapcsolt cellákra az
eróziós anyagáramot a felszíni csúsztatósebességből számítja. A kalibrálás és az igazolás a
Zala Zalaapátinál mért napi adatai alapján történt. A vízgyűjtőn folytatott gazdálkodási
gyakorlatban bekövetkező változások (művelési ág és mód, trágyázás) hatásának
előrejelzésére készült az éves léptékű, osztott paraméterű „PhosFate” modell, amely
anyagmérlegen alapuló hidrológiai, foszfor-forgalmi és transzportmodellt egyesít interaktív
kezelő felülettel is rendelkező térinformatikai rendszerben. Elkészült a Zala, a Kapos és a
Tisza Kisköre feletti vízgyűjtőjének talajveszteségi térképe, illetve az eróziós foszforterhelés
szempontjából veszélyeztetett területek térképe. A modellezési munkák a Víz Keretirányelv
megvalósításával, illetve a Balaton kutatásával foglakozó projektek keretében zajlottak.
Az OTKA keretében végzett tiszai fitoplankton kutatás célja az áramlási holtterek szerepének
tisztázása volt. A korábbi tapasztalatok felhasználásával 2007-ben a Szamos torkolata alatti
szakaszon 3 olyan mérési szelvényben folytak vizsgálatok, ahol jelentősebb holtterek
alakulhatnak ki. A szelvényeket különböző vízállások idején nagy térbeli felbontásban
vizsgálva, jelentős mélység és keresztszelvény menti mozaikosság mutatható ki az élettelen
környezetben és a fitoplankton biomasszájában egyaránt, ami igazolta a vizsgálati módszerek
érzékenységét. A legfontosabb következtetés azonban az volt, hogy a Tisza túlságosan nagy
folyó ahhoz, hogy az áramlási holtterek hatása számottevő legyen, ezért a vizsgálatokat
kisebb folyókon kell folytatni.. A kutatásban a csoport két kutatója vett részt, mintegy
10 kutatóhónap mértékben. A támogatás 2007. évi összege 6,9 M Ft volt.
III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok bemutatása
A nemzetközi kapcsolatok egyik formája az EU-projektek (2007-ben 3 ilyen projekt -
bővebben: melléklet) keretében megvalósuló közös munkavégzés, illetve a munkaüléseken
252