A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

Afrikai eredetű SR tranziensek azonosításával hozzájárultak ahhoz a nemzetközi projekthez,
amely nagy kiterjedésű viharfrontokban előforduló villámok jellemző paramétereinek (pl.
polaritás, töltés momentum) időbeli változását vizsgálja az Extremly Low Frequency (ELF,
3Hz-3kHz) tartományban észlelt jelek segítségével.
2007 nyarán Magyarországról első ízben sikerült hazánkban és Közép Európában zivatarok
fölött lejátszódó, néhány ezredmásodperces időtartamú felsőlégköri fényjelenségek (vörös
lidércek – sprite-ok, kék jet-ek, stb.) fényképezése egy új optikai megfigyelőrendszerrel.
Bizonyítást nyert, hogy a galaktikus kozmikus sugárzás (GKS) változásai jelentősen
befolyásolhatják a légköri elektromos globális áramkör állapotát. Így a GKS-ben megjelenő
1,7 éves periódusú változást – amely korrelál a szoláris mágneses fluxus hasonló
oszcillációjával – a Nagycenken mért légköri elektromos potenciálgradiens (PG) adataiban is
kimutatták. A felszínen megfigyelt PG tehát valóban alkalmas a globális áramkörben
bekövetkező változások követésére, ill. extraterresztrikus hatások feltárására.
Statisztikai alapokon elvégzett vizsgálat eredményei szerint a Pc3-as típusú pulzációs
tevékenység és a whistlerek megjelenési gyakorisága között nincs kimutatható összefüggés.
Ugyanakkor egyes rendkívül erős geomágneses perturbációs események egyéni vizsgálata
alapján arra lehet következtetni, hogy ilyen alkalmakkor valóban egyértelmű korreláció
mutatkozik a pulzációs aktivitás intenzitása és a szokatlanul nagy számban megjelenő
whistlerek észlelése között.
Megmagyarázták a földi lökéshullám előtti térségben lejátszódó nagyenergiájú ionok
szóródási folyamatának következményeként létrejövő ún. toroidális eloszlású, girációs
mozgást végző ioncsoport kialakulását, és leírták a sebesség eloszlásának térbeli helyzetétől
való függését.
Vizsgálták a földi lökéshullám előtti térségben található diffúz ionok térbeli fejlődését a
lökéshullámtól való távolság függvényében, a 30–160 keV energiatartományban. A 10–
32 keV tartományban a diffúz ionok parciális sűrűsége exponenciálisan csökken a
lökéshullámtól való távolság függvényében (a mágneses erővonalak mentén), ami a diffúziós
transzport egyenlettel leírható fizikai folyamatok közvetlen bizonyítéka.
A felszíni elektromágneses impedancia-tenzor komponenseinek hosszú-periódusú változásával
kapcsolatban kimutatták a tenzor-komponensek határozott 27 napos és éves modulációját.
Az Ah index megerősítette korábbi eredményeiket, miszerint a hagyományosan használt aa
index nem alkalmas a mágneses aktivitás hosszú távú vizsgálatára. A geomágneses aktivitás
globális leképezése (évszázados időskálán) csak akkor lehetséges, ha a globális index egyenlő
mértékben tartalmaz adatot egyenlítői, közép-, és szub-arktikus régiókból.
Egy egydimenziós numerikus magnetohidrodinamikai (MHD) napszélmodell számításához,
amely 1 és 10 AU között (a Földtől a Szaturnuszig) szimulálja a napszél terjedését, ill. az
MHD lökéshullámok kölcsönhatását, programfejlesztést végeztek.
Az interplanetáris lökéshullámok beérkezési pontosságát elemezve kimutatták, hogy a
numerikus modellükkel kedvező feltételek mellett 10-15 órás pontossággal tudják megjósolni
a lökéshullámok beérkezését a Jupiter vagy a Szaturnusz bolygóknál.
37