A MAGYAR TUDOMÃNYOS AKADÃMIA ... - MTA Sztaki
A MAGYAR TUDOMÃNYOS AKADÃMIA ... - MTA Sztaki
A MAGYAR TUDOMÃNYOS AKADÃMIA ... - MTA Sztaki
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
GEOKÉMIAI KUTATÓINTÉZET<br />
1112 Budapest, Budaörsi út 45.<br />
Telefon/Fax: 319–3137<br />
e-mail: demeny@geochem.hu, honlap: http://www.geochem.hu<br />
I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben<br />
Az intézet fő feladata geokémiai alapkutatások végzése a kőzetgenetika, az ásványi<br />
nyersanyagképződés és a környezetgeokémia területén. Így a korábbi évekhez hasonlóan a<br />
beszámolási évben is folytatták a nagy hagyományokkal és széleskörű szakmai elismertséggel<br />
rendelkező klasszikus alapkutatási témák művelését. Vizsgálták a magmás és metamorf<br />
képződmények, illetve a velük együtt előforduló fluidumok képződési körülményeit és<br />
jellegzetességeit, továbbá az ásványi nyersanyagok genetikáját. Környezettudományi<br />
kutatásaik keretében tanulmányozták a múltbéli és jelenkori környezet állapotának változásait.<br />
Kutatták a nehézfémek talajbeli viselkedését, a közelmúlt klímaváltozásait dokumentáló<br />
változatos földtani képződmények geokémiai jellegeit, továbbá a hévizek szerves<br />
komponenseinek sajátságait. Tanulmányozták az épített környezetet és a kulturális<br />
örökségünk tárgyi emlékeit ért antropogén hatásokat is. Folytatták a nagy aktivitású<br />
radioaktív hulladékok elhelyezésére kiválasztott földtani képződmény egyes kifejlődéseinek<br />
komplex geokémiai vizsgálatát.<br />
II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények,<br />
azok gazdasági-társadalmi haszna<br />
A litoszférát alakító ásvány-, kőzet- és ásványi nyersanyag-képződési folyamatok, valamint<br />
fluidumok komplex geokémiai vizsgálata<br />
A metamorf ásvány-kőzettani kutatásaik során az energiavesztéses spektroszkópia újszerű<br />
alkalmazásával igazolták, hogy koegzisztens kálium- és nátrium-csillámok esetén az<br />
ammóniumion az előbbit preferálja. A kőzetkémizmus, a metamorf nyomás, valamint a<br />
paragonit és az említett csillámtípusok előfordulási törvényszerűségeit több geológiai<br />
objektum nagyszámú kőzetmintáinak adatbázisát felhasználva határozták meg. A világos<br />
csillámok kémiai és szerkezeti változásain alapuló petrogenetikai ismereteket a Kelet-Bükk<br />
egyik fontos nyírásos zónájának komplex szerkezeti-ásvány-kőzettani értékelésénél, valamint<br />
a Rudabányai-hegység tektonometamorf fejlődéstörténeti rekonstrukciójánál is felhasználták.<br />
Korábbi filloszilikát kristályossági vizsgálataik eredményeit nemzetközi munkacsoportban<br />
újraértékelve hozzájárultak a Tethysi Himalaya (Nepál) devon-triász korú üledékes összletei<br />
metamorfózisának termokronológiai és tekonikai rekonstrukciójához. Az illit és klorit<br />
„kristályossági” indexeken alapuló metamorf zóna meghatározási módszert a kalcit<br />
„kristályossági” index és átlagos krisztallitméret adataival korrelálták. Megállapították, hogy<br />
a metamorf kőzetek tömeges kalcitjának „kristályossági” indexe és doménmérete függ a<br />
litológiától. Így a kalcit röntgen-pordiffrakciós profiljából számolható paraméterek szintén<br />
hasznos eszköznek bizonyulhatnak a metamorfózis fokának megállapításához.<br />
45
Change language