A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

BME VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓCSOPORT
Vezető: Somlyódy László, az MTA rendes tagja
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Telefon: 463–1530, Fax: 463–3751
e-mail: somlyody@vkkt.bme.hu
I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben
A kutatócsoport a fenntartható vízgazdálkodás aktuális kérdéseivel foglalkozik: (a) Víz
Keretirányelv hazai megvalósítása; (b) Éghajlatváltozás hatása a vízgazdálkodásra; (c)
Árvizek levezetésének szabályozása a Tisza vízgyűjtőjén; (d) A vízszint változásának hatása a
Balaton ökológiai állapotára; (e) Nem-pontszerű szennyezések vízgyűjtő léptékű
meghatározása és (f) Áramlási holtterek szerepe a fitoplankton dinamikájában a Tisza folyón.
II. Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények,
azok gazdasági-társadalmi haszna
A kutatócsoport szorosan együttműködik a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki
Tanszékével, amelynek keretében működik.
Az EU Víz Keretirányelv hazai alkalmazása több módszertani kérdést vetett fel. 2007-ben a
vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését segítő útmutatók kidolgozása folyt (szabályozott
vízfolyások rehabilitációja, hajdani árterületek/holtágak revitalizációja, optimalizált
intézkedések pontszerű és diffúz tápanyagterhelések szabályozására, a társadalmi egyeztetés
folyamatának egyes módszertani elemei). A gyakorlati alkalmazásra a Tisza Kisköre feletti
vízgyűjtőjén, esettanulmányok keretében került sor. Az elemzések a vízgyűjtő-gazdálkodási
tervek 2009. decemberi határidőre való elkészítésének megalapozását jelentik. A projekt
2007. évi költségvetése alvállalkozók nélkül 19,3 M Ft volt. A munkában 5 fő vett részt,
közülük a kutatócsoport tagja egy fő, egy fő pedig támogató tag.
Az éghajlatváltozás várható hatásairól készült egy tanulmány, amely összefoglalja az IPCCjelentéseket,
bemutatja a Kárpát-medencére érvényes legfrissebb előrejelzéseket és a
vízháztartásra, valamint a vízhasználatokra gyakorolt várható hatásokat. A hőmérséklet és a
csapadék várható változásai hatására a kisvízi felszíni lefolyás, a tavak egyensúlyi felülete és
a beszivárgás akár 50%-kal is csökkenhet az évszázad második felére. A klíma mediterrán
irányba tolódik el, növekednek a szélsőségek. A változások érintik a vízhasználatokat is:
csökkenni fog az öntözésre fordítható vízmennyiség, kevesebb lesz az ivóvízellátásra
hasznosítható felszín alatti vízkészlet, és romlanak majd a tározók feltöltődési viszonyai. A
tanulmányt külső támogatónk készítette, megbízásra fordítható keretünk terhére.
Az árvízi biztonság növelése a vízgazdálkodás súlyponti feladata, különösen az utóbbi időben
tapasztalt rekord jellegű szélsőséges események miatt. A cél korszerű árvízszabályozási
stratégia megalapozása, és az erre alkalmas döntéstámogató rendszer kifejlesztése volt. A
rendszer összekapcsolt osztott paraméterű területi lefolyási modellre és egy-, illetve kétdimenziós
hidrodinamikai modellre épül. Felhasználásával meghatározhatók a töltések
fejlesztési lépcsői, a szükséges hullámtéri beavatkozások, és kiválaszthatók a szükségtározók
és a mélyártéri tározás optimális helyszínei, figyelembe véve az éghajlatváltozás hatásait, az
árvízi kockázatokat, a tározók üzemirányítását, és a tájgazdálkodás szempontjait. A
témakörrel kapcsolatos munkák négy projekt keretében folytak. A felsorolt projektek 2007.
évi alvállalkozó nélküli költségvetése 14,3 M Ft volt. A munkát a kutatócsoport vezetője és
251