A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ... - MTA Sztaki

BME FIZIKAI GEODÉZIA ÉS GEODINAMIKAI KUTATÓCSOPORT
Vezető: Ádám József, az MTA rendes tagja
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Telefon: 463–3222, Fax: 463–3192
e-mail: jadam@sci.fgt.bme.hu
I. A kutatóhely fő feladatai a beszámolási évben
Regionális földi nehézségi erőtér modellezés témájában tovább folytak a kutatások. Jelentős
eredmény az Eötvös-inga adatok legkisebb négyzetes kollokáció keretében történő
felhasználása regionális erőtér modellezés céljára. Sikeresen kombinálták a felszíni
gravitációs gradienseket gravimetriai, asztrogeodéziai és GPS-szintezési adatokkal és így
előállítottak Magyarország területére egy új, kombinált geoidmegoldást. További fontos
eredményeik a gravimetriai geoidkép GPS/szintezési adatokkal történő korrekciója kapcsán
adódtak. Harmadfokú spline interpoláció felhasználásával a felületillesztés 1-2 centiméteres
pontossággal megoldhatónak bizonyult.
A gravimetriai alaphálózatok újramérése esetén célszerű a korábbi és az új hálózat adatai
között transzformációs függvényt meghatározni. Az MGH-50 és az MGH-2000
magyarországi, továbbá az MGH-2000 magyar és az UEGN-2000 európai gravimetriai
alaphálózatok közötti transzformációs függvény meghatározására végeztek vizsgálatokat.
Kutatásaik során a felszín közeli vizek mozgásának gravitációs hatását és a nehézségi erőtér
időbeli változásának kapcsolatát is vizsgálták. Meghatározták a nehézségi erőtérnek az Alföld
teljes területére a talajvízszint ingadozása következtében várható változását, amely alapján
elmondható, hogy a graviméteres mérések pontosságának már nem műszertechnikai korlátai
vannak, hanem ezt elsősorban külső körülmények, mint a talajvízszint ingadozása vagy a
talajnedvesség változása szabják meg.
A műholdas gravimetria területén nemzetközi értelemben hiánypótló részmunkálatokat
végeztek. A műholdak pályameghatározásával kapcsolatban numerikus differenciálási
technikákkal végzett sebességmeghatározással foglalkoztak. A különféle vizsgált
interpolációs technikák közül mind valódi adatokon (CHAMP), mind szimulált adatokon
(GOCE) az ún. Newton-Gregory interpoláció bizonyult a legmegfelelőbbnek. A műhold
fedélzetén elhelyezett gyorsulásmérő adatainak feldolgozásával (ún. accelerometria)
kapcsolatban az ismeretlen eredetű szabályos hibajelenségek (ún. „twang” és „peak”)
kezelésére, valamint a zajszűrésre módszereket kidolgoztak ki, amelyek a fejlesztő cég
feldolgozási eljárásánál hatékonyabban végzik feladatukat.
A kutatócsoport részt vett a Galileo rendszer helymeghatározási pontosságának, illetve
integritásának növelését célul kitűző GALILEA projektben. A nemzetközi konzorcium
tagjaként egy kiegészítő rendszer megvalósíthatóságát vizsgálták meg, amely segítségével a
műholdrendszer működése valós időben nyomon követhető, és a működési zavarok gyorsan
észlelhetőek.
A csoport a műholdradar interferometria és a GPS geodinamika terén kialakított egy
információs rendszert a műholdradar interferometriáról. A webes felület a műholdak, adatok,
elméletek, programcsomagok és egyéb, a technikát érintő kérdésben ad választ és
tájékoztatást az érdeklődőknek.
A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI) technika számára új célterületet
jelentenek a halvány extragalaktikus rádióforrások. A csoport folytatta a halvány
extragalaktikus rádióforrások szisztematikus felmérését célzó DEVOS (Deep Extragalactic
VLBI–Optical Survey) programot, az Európai VLBI Hálózat használatával. Egy újszerű
megfigyelési eljárással nagy számban térképezhetők fel a jelenleg jól ismerteknél egy-két
nagyságrenddel halványabb rádiósugárzó kompakt aktív galaxismagok. Ezekkel azután mód
223