rész - MEK

havasalföldi egyház főhatósága alá került. Nemsokára azonban újra kivált belőles visszakerült az előbbi állapotba. Átmenetileg ezután is (1638, 1660 tájt)visszakerült a gyulafehérvári vladika alá. I. Rákóczy György 1647-ben quasipüspöki jogokkal ruházta fel az első fogarasi román esperest. 1662-ben pedigFogaras-földje külön püspököt kapott (Daniil Panoneanul), aki azonban mintegy20 év múlva visszament Havasalföldre. Bihar vidékére is rendeltI. Rákóczy György egy román püspököt (1641); a Kőrösök vidéke iskülön romőn esperesség volt alatta. Legnehezebb a mármarosi vidékek vallásiviszonyainak Az áttekintése. Itt valóságos „vallási anarchia" („anarchie religioasá",N. Iorga) volt. Hol a révi püspökhöz tartozott, hol külön püspöke volt,hol Munkácsról kormányozták, vagy pgdig egyenesen a gyulafehérvári vladikátólfüggött.A görög-keleti márnjarosi vladikák sorát néha egy-egy Rómával egyesültegyházfő szakítja meg, akik közül az egyik a gyulafehérvári (sehol felnem szentelt!) Simion §tefan vladikával szentelteti fel magát! (1651). A protestánskor legvégén s a katholikus Habsburg-éra kezdetén volt mármarosiromán püspök az a Stoica József (1691—1715), akinek theologiai jártasságáróls a Rómával való unió ellen írott munkájáról nagy dicsérettel emlékezikmeg Bethlen Miklós kancellár. (Bethlen M. volt az első, aki észrevette, hogyaz erdélyi románság ruházata hasonlít a Rómában levő híres Traianus-oszloponlátható dákok öltözetéhez.)A gyulafehérvári (akkor románul: Bálgrad) egyházfőt a protestáns egyházvladikának nevezte. Ők is vládicának, ritkábban mitropolitnak nevezték magukat.A brassói szász eredetű, román nyomtatványokban az erdélyi mitropolitmellett a havasalföldi érsek arehimitropolit címet kapott (1580 tájt). Á JánosZsigmond korában kinevezett 3—4 reformált román püspök nem szenteltettemagát püspökkié (mért a protestantizmus nem ismeri a püspökké szentelést),csak fejedelmi kinevezés alapján viselték a méltóságukat. A Báthoryak alattiktatják törvénybe, hogy úgy a reformált, mint a nem reformált románok(1577, 1579) válasszanak maguknak püspököt, akit a fejedelem megerősít.Ettől kezdve* az erdélyi román püspökök mind felszenteltették magukat, mégpedig az egész XVII. sz. folyamán Havasalföldön. Az egyetlen Simion §tefan(1643—1656) gyulafehérvári vladika sehol sem szenteltette magát püspökké.A XVI. században pedig az egyetlen Eftimie az ipeki szerb pátriárkához mentfelszentelésre (1572). A XVII. századbeli vladikák (mint szerzetesek) a szerzetesinevüket viselték, amely világi keresztnevükkel egyforma betűvel kezdődött.A prot. korban, amely nem ismerte a szerzetesi intézményt, elővették azeredeti világi nevüket is; azért találkozunk ilyen vladikákkal: Gheorghe-Ghenadie(Brádi György vladika 1628—1640), Ilié Iorest (1640—1643), Simion §tefan(1643—1656), Simion-Sava (Brankovics Száva 1656—1680). 1628 óta avladika kinevezés bizonyos feltételek mellett történt, amelyek lényege volt:a román nyelvű istentisztelet, prédikálás s 1640 után az akkor kinyomtatottkálvinista káté terjesztése és tanítása, a babonás szokások kiirtása síb. 1640 ótaezeket a feltételeket írásban kapták ; számuk változott (6—19). Egyedül Sava