rész - MEK

et praerogativa iurisdictionali in perpetuum pariter exemptae sint et liberatae";továbbá „insuper magnovaradinensem diocesim ... ab eadem iurisdictione etpotestate, de metropolitae ipsius liberó consensu et resignatione in perpetuumea ratione distrahimus et avellimus," 1Végül pedig a pápai bulla kimondja: „Quae eum ita sint, tum magnovaradiensiset fogarasiensis, tum duorum per nos erectarum, lugosiensis nimirumel armenopolitanae diocesium territoria una cum ibi existentibus civitatibus,oppidis, pagis, aliisque accessorriis, in ecclesiasticam provinciámgraeco-catholicam unitam linguae romanae atque adeo unam archiepiscopalemmetropoliticam sedem fogarasiensem Romanorum graeci ritus catholici uniti...erigimus et instituimus;" 2A pápai bulla román nyelvű, a görög szertartású egyesült katholikusrománok számára alapított püspökségről szól s ezzel mintegy szentesíti, vagylegalább megerősíteni látszik azt a fölfogást, hogy a gyulafehérvár—fogarasiérseki megye román nemzeti alapon épült föl.1744-ben a görög szertartást csak mint a katholikus vallás egyik alárendeltrészét recipiálta az erdélyi törvényhozás. S ime egy század leforgásaalatt a politikai viszonyok alakulása úgy hozta magával, hogy egy hatalma?,négy egyházmegyét felölelő érseki tartománnyal állunk szemben, melynekromán jellegét s a latin szertartású esztergomi érsektől való teljes függetlenségéta Szentszék is elismeri.Az 1850-iki császári rendeletnek és IX. Pius „Ecclesiam Christi" kezdetűbullájának intézkedése alapján létesült érseki tartomanyt azután, az alkotmányossághelyreálltával, a magyar törvényhozás az 1868. évi XXXIX. törvénycikkbeiktatta e szavakkal:„A fogarasi görög katholikus püspökségnek „gyulafahérvári görög katholikusmetropolia" cím alatt érsekségre emeltetése, nemkülömben a görög katholikusokrészére fölállított lugosi és szamosujvári püspökségek törvénybe iktattatnak." 3Az 1868-ik évi XXXIX. törvénycikkel lezárhatjuk a sorát azon nevezetesebbtörténeti eseményeknek és fontosabb törvényes intézkedéseknek és rendeleteknek,melyek a román görög katholikusok egyházi szervezetének kifejlődésétszabályozták s amely alapokon ez az egyházi szervezet fölépült.A katholicizmus a fenntiek szerint az erdélyi román görög katholikusokszámára olyan egyházi szervezetet alkotott, mely mindenben megfelelt nemzetiideáljaiknak, erős támasza lett népi összetartozandóságuknak s amelynek keretébenkulturájukat nemcsak zavartalanul fejleszthették, de ebből egyenesen újmeg új indítékokat s bőséges erkölcsi és anyagi segítő erőket meríthetteknépük szellemi és anyagi emelésére.1 „Az esztergomi érsek joghatósága és bárminemű más hatalma és hatósági előjogaalól, melynek azelőtt alá voltak rendelve, örökre kivétessenek és fölszabadíttassanak" és„a nagyváradi egyházmegyét is ugyanazon joghatóság és hatalom alól.. . elválasztjuk éselkülönítjük." Szemnecz Emil: Katholikus Autonómia. Budapest, 1897. 191. és 192. lapok.2 U. o. 192. lap.8 Kossutány Ignác: Egyházjog. Kolozsvár. 1903. 1. kötet 219. lap.