rész - MEK

emberi viszontagságai közű! diadalmasan kiemelkedő egyház, élén IX. Piusés XIII. Leo hódolatot parancsoló alakjával s mellettük — a végtelen sorbólcsak e néhány nevet emelve ki — a magyar Simor és Haynald, az osztrákRauscher és Gangelbauer, a francia Darboy és Richárd, a spanyol Canovas,a német Ledochowszky, Mallinkrodt és Melchers s a svájci Mermillod. A támadókoldalán az első Viktor Emánuel. Jelszava: „Szabadság mindenki számára,az egyház kivételével!" Oldalán Mazzini és Garibaldi, Cavour eszméinekörökösei és megvalósítói, majd utóda I. Umberto, hirhedt miniszterévelCrispivel. Cantu Caesar szerint 4254 rendházat oszlattak fel 50:252 taggal.Elesett Róma is, IX. Pius pedig kárpótlásul megkapta a garancia-törvényt.Ausztriában Stremayer kultuszminiszter támad. Franciaországban a demagógGambetta s az 1871 -es kommün rombolnak, Derboy érsek hat papjával vértanúhalálthal. Spanyolországban Izabella, az egyház jóakarója, menekül, aforradalom elűzi a jezsuitákat, kolostorokat oszlat fel, püspökségeket szüntetmeg és templomokat zárat. Belgiumban Frére Orbán áll az élen s minisztere,Barat, a „katholicizmus sírásójának" nevezi magát. Poroszországban I. Vilmosés Bismarck akaratából Falk s Bajorországban a Döllingerék által megerősítettliberálizmus vezéré, Lux kultuszminiszter vezették a tán mindeniknél szenvedélyesebbküzdelmet.Az egyház pedig soha nagyobb nem volt, mint e sorozatos támadásokfölfogásában és azoknak fölényes, nyugodt visszautasításában. Az isteni erőneke biztonsága nyilatkozik meg abban, hogy a vatikáni zsinat a csalhatatlanságdogmáján vitatkozik, mikor a francia-porosz háború kitör s a piemonticsapatok előőrsei mindjárt Róma alatt állanak. Az örökváros elesik s ekkorIX. Pius bizonytalan időre elnapolja a vatikáni zsinatot. Egyszerűen, minthavalami múló és jelentéktelen akadályról volna szó. Következő enciklikájában,1871 május 15 én, visszautasítja a garancia-törvényt s junius 16-án már negyedszázadospápai jubileumát ünnepli meg a világ példátlan érdeklődése, azarándokok százezrei között, elhalmozva az ajándékok tömegeivel. Halálábankoporsóját megdobálja ugyan Crispi csőcseléke, ettől azonban s az egyházmegrablásától, papjainak üldözésétől még nem lesz boldog az „egységes Itália"megcsalatott népe. Az isteni tekintélynek az államfenntartó erők közül valószáműzésével félelmesen megnövekszik a §zociálizmus és anarkhizmus s a népijesztően elszegényedik. A kamorra, a maffia, az öngyilkosságok és kivándorlásoke hónát, új szabadsága hajnalán, Lamartine kényleien „a halottak földijének"elnevezni s Umberto, az államhatalom koronás feje, anarkhista golyóáldozatául esik. Ugyanannak az évnek küszöbén, melyben a megszaggatottpalástú, de sértetlen glóriájú küzdőtárs, az egyház, épen tizenkilencszázadosjubileumára készült.S talán a „nobilissima Gallorum gens" története egyebet példáz ? Gambetta,a kommün, Ferry és Bert rombolásaira megindultak az óriási nemzetizarándoklatok Lourdesbe, a nép fegyvert fog, ha leltározni mennek a templomokats az állam fejét, Carnot elnököt, 1894-ben anarkhista tőr ejti el. Németországbanaz agg Vilmos császárral kétszer próbálkoznak az orgyilkosok.