rész - MEK

tatná, hogy az embereket a vallásügyben nagyobb komolyságra, meggondolásraakarja szorítani. Így azonban úgy tűnt fel, hogy a katholikus vallásbólvaló kitérésben akarja az embereket korlátozni.Fontos kikötése a rendeletnek, hogy az ítélet végrehajtása az uralkodódöntése előtt meg nem történhetik. E megszorítás elhamarkodott és így károsintézkedéseknek akarta elejét venni s a birákat nagyobb körültekintésresarkalni.Az esküszegőkre kiszabott büntetés fokát a Tripartitum II. rész 30. címszabja meg, amelyet most Erdélyben is irányadónak vettek. Olyan esetben, haaz esküszegés nem az állam vagy az uralkodó ellen irányult, a Tripartituma nemes ember büntetése gyanánt 200 forintot állapított meg. Az egykorúHalmágyi Istvánnak naplóiból megállapítható, hogy Erdélyben ezt a büntetésösszegetrótták ki s hogy e büntetéssel semmi egyéb következmény (pl. tiszteletvesztésstb.) nem járt. A nem nemes emberre a Tripartitum szabálya nemvonatkozott, ezért van, hogy az ilyenekkel szemben más büntetést alkalmaztak.A rendelet amellett, hogy a nem nemes emberekről nem intézkedett, más esetekbenis kétséget támaszthatott. így nincs szó arról, hogy kitérő-e az akatholikus, aki vallásából kitérve, abba megint visszajön. Továbbá milyeneknekszámíttatnak azok, akik még gyermekkorukban kitértek a katholikus egyházbóls most már nagykorúak?A hiányos rendelkezés okozta, hogy a törvényt egyesek helytelenülmagyarázták, máskor a végrehajtásra vonatkozó utasítást nem tartották meg.Nem állapítható meg, hogy e rendeletnek a katholikusok számbeli gyarapodásáranagyobb hatása lett volna, ellenben sok panaszra adott alkalmat.A guberniumba bejött panaszok számából látható, hogy e rendelet végrehajtásábantörténtek ugyan visszaélések, de azok nem nagy számúak. Másrésztfigyelemre méltó, hogy a rendelet a kitérni akarókat nem nagyon ijesztetteel, azért a rendeletet meg kellett újítani (1767).A rendelet 3. pontja afelől intézkedett, hogy a protestáns papok, haolyan házasulandókat kell összeadniok, amikor az-egyik fél katholikus, csakakkor végezhetik el az esketést, ha arra a kath. püspök engedélyt adott.E rendelet is azt célozta, hogy az ilyen házasulandók tegyenek ígéretet, hogygyermekeiket majd katholikusoknak nevelik. Végül a 4. pont megtiltja, hogya katholikus ifjúság más felekezet iskolájába küldessék s ott felvétessék. Ezis újítás volt, mert Erdélyben akár katholikus, akár protestáns iskolák mindenfelekezet előtt nyitva állottak s csakugyan az iskolákat mindenkor mindenfelekezet látogatta.A rendelet még afelől intézkedik, hogy az egyes helyek elöljárói a kath.árváknak a kath. vallásban való nevelésére felügyeljenek s erről időnkint aguberniumnak jelentést tegyenek. Megtörtént ugyanis, hogy a katholikus árvákata protestáns gyámszülők saját vallásuk szerint nevelték fel. De e rendeletis jobbára végrehajtatlan maradt s leginkább ez birta rá a királynőt, hogy az1751-iki rendeleteket utóbb megújította.