rész - MEK

íiak, hogy párhuzamos osztályt állítsunk be. ,n S mégis, ahol a párhuzamososztály beállítása nem sikerült s ennek következtében a másvallásuak közültöbben kimaradtak, a krónikás őszintén sajnálkozik és mentséget keres: „Sajnos,hogy nem lévén elegendő helyiségünk és nem lévén erőnk párhuzamososztályok beállítására, sok jelentkezőt kell visszautasítanunk, akiknek legnagyobbrésze a nem katholikusokra és így a nem magyar nemzetiségüekre esik,mert a felvételnél saját érdekünk parancsolja, hogy elsőséget a katholikus vallásújelentkezőknek adjunk."*A brassói gimnázium Értesítője is megemlíti, hogy Brassó és környékénekromán lakossága nem megvetendő kontigenst szolgáltatott állandóanaz iskola népességének. Kiemeli, hogy a róm. katholikus gimnázium„ellentétben az akkori szász középtanoda által vallott elvekkel, nemcsak hogyel nem zárkózott előlük, hanem szokott vendégszeretetével fogadta őket ishajlékába." 3 A gyulafehérvári Értesítő is azt írja, hogy az intézetben mindig„számottevő arányban vannak román és német ajkúak." 1 A kolozsváriiskola történétírója pedig épenséggel azt a meglepő tényt állapítja meg, hogy„az intézet ifjúsága között, évek hosszú során át többségben volt a gör.katholikus."*Már maga a tömeges látogatásnak ez a ténye is bizonyság volna rá,de vannak határozottabb bizonyítékaink is arra, hogy a róm. kath. intézeteketlátogató román .tanulók valóban „testvériesen fértek meg" és érezhették magukata magyar növendékek mellett, fgy, amikor az 1882-ik évi státusgyülésenhatározatba megy, hogy a másvallású tanulók nagyobb tandíjat fizessenek, a„státusgyülés a római és görög katholikus ifjúságra nézve megmarad az eddigitandíjszabályzattal", s valóban a gör. kath. románok sohase fizettek a státusikath. iskolákban magasabb tandíjat, mint a róm. kath. magyar tanulók. 0 Amibőlnyilván látható, hogy a tandíjban való megkülönböztetés kizárólag vallásiszempont figyelembevételével történt s ahhoz a nemzetiségnek semmi közesem volt. Jellemző a róm. kath. iskolák lelkületére s azok közvetlen vezetődnekszellemére, hogy bár a Státus rendelkezése e tandíjkérdésben vitán félüljogos volt, mert hiszen méltányos dolog, hogy azok a szülők, akik a kath.intézetek fenntartásához semmi egyébbel hozzá nem járultak, a kath. hívekiskolafenntartó terhét némileg magasabb tandíjjal legalább csekély részbenmegosszák, mégis a brassói gimnázium, miután egyházközségi jellegéből ki'folyólag felső osztályaira ez a joga a Státussal kötött szerződésében is megmaradt,a tandíjban tett ezt a főhatósági megkülönböztetést egészen az1890/91-ik tanévig nem vette figyelembe s így ott és ezekben az osztályokban1 É. I.: 1892-72.2 É. J.: 1894—60.8 Brassói Értesítő 1895/96—53/54.* Gyulafehérvári Értesítő 1895/96—43.5 Kolozsvári Értesítő 1897/98—134. — M erdélyi róm. kath. Státus mültjd és jelene.Cluj, 1923—29/31.« 1882-es jkv. 42, 46; 1883-as É. J. 20.