rész - MEK

lehet. Aki „mindént megnemesít, amihez hozzányúl." 1 Az ő alkotó liberálizmusátvalóban csak a téves vagy hiányos szemlélet sorozhatja a magyar liberálizmusnakahhoz a későbbi, nemes lelkesedés és eszmei tartalom nélküli,vallástalan és anyagelvű válfajához, amely az egyház és minden más tekintélylerombolására oly szívesen közremunkált. 8Megvolt tehát az újra visszaszerzett, királyilag szentesített ősi jog, csakát kellett azt vinni és bekapcsolni az élet vérkeringésébe. Az ecélból egybehívott1868-as státusgyfilésen az egyháziak és világiak között támadt hatásköriellentétek s az a habozás és bizonytalanság, ami a kiegyezéssel és azunióval megváltozott körülmények, valamint a felszínre került magyarországiautonomiai mozgalom hatására az erdélyinek eddig oly eleven lendületét átmenetilegkissé megbénította, e gyakorlati betetőzést rövid időre még feltartóztatták.Ez a megszervezkedésben való késés némileg aggodalmasnak látszott,amikor az erdélyi főkormányszék — végül erdélyi királyi biztosság — 1869május 1-én bekövetkezett megszűnésével megszűnt a kebelében működöttkatholikus kommisszió is, mielőtt még jogutóda, a státusi igazgatótanács, megalakultvolna. Ez az aggodalmas pillanat azonban csak alkalmat adott arra,hogy az 1867 szeptember 12-én kelt magas döntés közvetve újabb megerősítéstnyerjen. Ugyanis most a királyi biztosság minden teendőit s így azokatis, melyeket a katholikus kommisszió gyakorolt, a magyar minisztériumnakkellett volna átvennie. Ez azonban nem történt meg. A magyar kormány számoltazzal a ténnyel, hogy a katholikus kommisszió hatásköre úgyis a katholikusautonomia rövidesen megalakuló igazgatótanácsára fog átszállani, minterre már jogosított tényezőre s ezért átmenetileg sem akart ezeknek az ügyeknekintézésébe belenyúlni, hanem a mondott időpontig annak vitelére ideigleneskatholikus bizottság név alatt egy a minisztérium alatt álló külön testületetszervezett. 3 Mi sem lett volna könnyebb, mint felhozni ürügyül azt, hogya Státus a 896. eln. sz. leiratban körülírt szervet mindezideig nem alkotta megs ezzel a katholikus kommisszió ügykörét a központi magyar kormány hatáskörébebekapcsolni. Ez a lehetőség, melyet a magyar kormány nem használtfel, egyenértékű a 896. eln. sz. leírat megismétlésével s az autonomia ujabb,hangsúlyozottabb elismerésével. A teljes megalakulás nem is váratott már sokáigmagára. Az 1868-as gyűlés folytatásaképen 4 1873-ban összeült státusgyűléskimondotta, hogy az 1866-os jogalapon, melyet a legfőbb kegyúr iselfogadott* a státusgyűléseket ezután évenkint meg fogja tartani, megválasz-* Pintér Jenő: R magyar irodalom történetének kézikönyve. Budapest, 1921. ü. k. 178.2 Szekfű i. m. 226-228.s Forster i. m. 62. — Csorba i. m. 360. - Bochkor i. m. 423. — Melichár i. m. 149. —1873-as jkv. 3, 19. - 1874-es jkv. 12.* 1873-as jkv. 5, 19. — Bochkor i, m. 424.s 1868-as és 1873-as jkv. - Biró i. m. 102—103. — Forster i. m. 61—62, 80,136-140, 144, 151—152. - Csorba i. m. 355. — Bochkor L m. 421—423, 425. — flschenbrieri. m. 67—68. — Melichár i. m. 151—152.A legfőbb kegyúri jog fogalmának tisztázására vonatkozólag lásd jkv.: 1866—4, 5,15, 20; 1868-13, 29, 38—39; 1873—3, 19; 1874—14; 1876-2, 5, 11; 1877-30; 1879—22;