rész - MEK

március 8—18-án Gyulafehérvárt az unitárius, Szentháromságtagadó vallásrészére nyerte meg János Zsigmondot, Békés Gáspárt a mindenható főkamarást,Hagymássy Kristófot, a váradi vár kormányzóját és az erdélyi nemességtúlnyomó részét.így szakadt szét Erdélynek volt katholikus lakossága 1568-ban négyvallásra. A Habsburgok nem hogy megtudták volna védelmezni a katholikusvallást, hanem ellenkezőleg beavatkozásukkal mind 1551-ben, mind 1565-bencsak szerencsétlenséget hoztak reá.Az 1568 január 6-iki országgyűlés az az engedélye, hogy a községolyan prédikátort tartson, amilyen neki tetszik, beledobta a vallási viták üszkétaz alsóbb társadalmi osztályokba is és ki tudja, micsoda véres vallásiharcok színhelye lett volna Erdély, ha 1571 március 14-én János Zsigmondmeg nem hal és helyébe az erdélyi rendek nem az üldözött, de katholikushitéhez annál jobban ragaszkodó Báthory Istvánt választják fejedelemmé. 11 E rövid áttekintés forrásai a következők: Egyháztörténelmi Emlékek a hitújításkorából. I—V. köt. Budapest 1902-1912. Veszely: Erdélyi Egyháztörténelmi Adatok. Kolozsvár1860. Veress E.: Izabella királyné. Budapest 1901. Sörös Pongrác: Statileo János életéhez.A pannonhalmi főapátsági főiskola 1916-ik évkönyvében. 3—56. 1. Dr. KarácsonyiJános: A váradi káptalan megrontása. Budapest 1922. Különlenyomat a Századok 1922-ikiévfolyamából.