rész - MEK

elfogások őfelsége kegyelmes szándéka ellen vakbüzgóságból származnak.A tisztviselőket a rendelet homályos s hiányos helyei vezették félre, másrészta rendelet csak a nemesekre szóló büntetést állapítja meg. Ez elfógottak tehátnem nemesek lehettek, akikkel nem tudtak mit csinálni.Az előfordult esetek következményeképen a guberniumban bizonyos megállapodásokjöttek létre:A felséghez való felterjesztés előtt apostasia ügyben hozott ítéletek végrenem hajthatók. Amely katholikus egyszer átállott más vallásra, de onnét visszatért,az nem kap büntetést. Ha nem tér vissza, a szabály szerint 200 forintotfizet. Ha visszatérvén, újból kitér, az összeget akkor is fizeti. Akik protestánsszülők gyermekei, csak épen hogy katholikus pap keresztelte őket, azokatnem szabad háborgatni. Ha paraszt, kóborló kerül fogságba, a feljelentő azonnaladja elő bizonyítékait s ha a vádlottak nem visszaesők, akkor kezességmellett el kell őket bocsálani. Ebből kitűnik, hogy az elfogások a per lefolyásaideje alatt történtek meg.Az 1751-iki rendelet értelmezésében a püspök belátására vall, hogy belementabba, hogy akik kiskorukban tértek ki a katholikus vallásból s időközbennagykorúakká lettek, azokra ne vonatkozzék a nagykorúakra vonatkozó törvény.Továbbá, hogy a visszaesők, azaz másodszor kitérők a felség ítéletéigkezesség mellett elbocsátandók.Bajtay püspöksége idejében a katholikusok ügyében több üdvös intézkedéstörtént, amelyek az ő személyétől el nem választhatók. így az ő idejébentöbb plébánia létesült Udvarhelyszéken, Aranyosban. A királynő 434 ezerforintot tett le, hogy annak kamataiból templomok, iskolák épüljenek, ha nincsannyi jövedelmük, a papok évi díja 150 forintra egészíttessék ki. Ahol egy templomvolt, ott érvényben maradt a törvény, hogy bizottság állapítja meg a többséget,amely aztán birtokába vette a templomot. Templomot most is csak a felség engedélyévellehetett építeni. Ezt a szabályt pontosan megtartották. Pl. amikor a püspöka kőhalmi polgármesternek házi kápolna építésére királyi jóváhagyás nélkül engedélytadott s a protestánsak emiatt felszólaltak, a királynő nekik adott igazat.Fontos esemény továbbá, hogy a királynő a kolozsvári ispotályt katholikusalapításúnak jelentette ki s hogy Bajtay ajánlatára a nagyszebeni árvaházat felállította.Az intézetben csakhamar 83 árva talált elhelyezést, akik szép rendbenlaktak, mindegyiknek volt paplanos ágya, külön ládája. Mindenféle felekezetűt felvettek,akik szederjes színű posztóruhában jártak. Az intézetet a jezsuiták vezették.Bajtay nevét az anabaptisták és unitáriusok előtt rossz emlékűvé tette,hogy a püspök a királynő térítő rendeleteit támogatta. A királynő azon volt,hogy e két felekezetet a katholikusba olvassza. Mivel az uniiáriusok ettől vonakodtak,a királynő őket a hivatalokból kizárta, az anabaptisták pedig részbenbeolvadtak, részben a térítés elől kivándoroltak.Mária Terézia az erdélyi érdekek szerint cselekedett, amikor a szebeniés brassói dékánságot, amelyek eddig az esztergomi érsekséghez tartoztak,az erdélyi egyházmegyéhez csatolta, de a katholikus ügy hátrányára járt el,amikor a róm. kath. Státus megrövidítésével a katholikus ügyek intézésére a