rész - MEK

1-30dékeny és türelmes magatartással igyekeztek lefegyverezni az ellenfelet, megnyernia Semlegest és magukhoz bilincselni a barátot.A románok uniójáról való felfogásukat karakterisztikusan jellemzik rendjükegyik kimagasló tagjának s erdélyi főnökének: Kapi Gábor jezsuitának1701 március 14-én Kollonics kardinálishoz intézett alábbi sorai:. „Credo safficere nunc de sola substantia summa Unionis hujus laborare:ut omnes Valachorum etiam graves abusus tollantur, vei periculosissimumvei pláne impossibile esse. Ideo episcopus et caeteri etiam eorum professionemfidei unionisque facturi, sufficere si in communi promittant se dependerevellé ab Ecclesia Romana illiusque substitutis officialibus, ritumque graecumjuxta normám aliis etiam in regionibus ab ea approbatum sequi velle, nonalium. Nostrum érit deinde futurts temporibus multa in moribus ipsorum etforte etiam liturgia ac sacris sensim emendare, ostendendo ipsis ea irrepsisseper ruditatem et nequitiam ministrorum in his partibus, non esse propriaecclesiae graecae, nec quidem schismaticae, immo esse cum recta ratione,fide et religione christiana repugnantiá." 1Aki e sorokat írta, azt nem az a gondolat vezérelte, hogy a németHabsburgoknak az erdélyi magyarokkal szemben támaszt szerezzen az unióraáttért románokban, de közömbös volt reá nézve az is, hogy az unió gazdaságiés politikai előnyöket vagy hátrányokat nyujt-e valakinek, hanem mindezencélokat másodrendüeknek tekintve, elsősorban a katholikus Egyház gyarapodásándolgozott.Hogy az adott esetben ez a törekvés összeesett úgy a Habsburgok, mintaz erdélyi románok érdekeivel, az sokban elősegítette a kitűzött célok megvalósítását.Kétségtelen azonban, hogy Kapi, Hevenesi, Bárányi, Vizkeleti s atöbbi nagynevű és névtelen lelkes jezsuiták ugyanilyen buzgósággal és odaadássalfáradoztak volna mindnyájan az unió létrehozásán akkor is, ha ennekgondolatában nem találkoztak volna össze a Habsburgoknak és az erdélyirománoknak a fenntiekben vázolt kölcsönös érdekei. E szerencsés érdekösszetalálkozásta jezsuiták kétségtelenül nagy diplomáciai ügyességgel - használtákfel. De bizonyosra vehető, hogy ennek hiányában az Egyház iránti buzgóságukés nagy leleményességük más politikai és gazdasági érdekszálakat igyekezettés tudott volna beleszőni az unió eszméjébe.Az unió megkötése.Az osztrák ímperiumnak Erdélyre való kiterjesztése idején a Habsburgmonarchiasorsát Kollonics bíboros intézte, ki a dolog természete szerint azúj országrészek pacifikálását elsősorban az ott már csak szórványokban élőkatholikusok megerősítése és megszervezése által igyekezett elérni. Erdélykormányának átvételé után csakhamar beküldötte a nagyobb városokba ajezsuitákat, kik nevezetesen Kolozsváron és Gyulafehérváron mint hitszónokokés gyóntatók eredményesen szolgálták a katholicizmus ügyét. E munkálkodá-1 Dr. A. Grama Dr. A. BuneaCestiuni din dreptul istoria bisericel unité.Blaj, 1893. II. 49.