rész - MEK

kelt. Ő és utóda Tövisen, Nágyenyeden, Kolozsvárt egy-egy zsinatot tartott(1568—71) a román egyház reformálására, a román nyelv, az említett latinbetűs román nyelvű Szegedy Öergely-féle énekeskönyv s egy ismeretlen románszertartáskönyv bevezetésére. Két utóda, Tordasi Pál (-f-1577) és Mihály Tordason(Hunyad m.) laktak. Tordasi Mihály idejében és közreműködéséveltörtént az u. n. szászvárosi Palia lefordítása és Geszthy Ferenc költségénvaló kiadása (1582).Az erdélyi románság törtétletébert azonban döntő szerephez a szilvási(Prislop, Hunyad m.) kolostor-püspökség jutott. Ennek püspökei 1584 tájtGyulafehérvárra kerültek s Vitéz Mihály nagyjelentőségű alapítása óta ők voltakaz erdélyi románság egyházi fejei.Báthory István s általában a Báthoryak uralma alatt megállott a románságreformálása. A Tordasra húzódó reformált román püspökség megszűnt.Á protestáns Erdély felett uralkodó nagy Báthory sem foglalhatott azonbanaz eddigi eseményekkel teljesen ellentétes álláspontot el. Pld. a katholikusokat,-hitsoisósait is csak 1583-ban, uralkodása 12-ik évében (s már mint a kath.Lengyelország királya) vehette ki a ref. egyház joghatósága alól. Nem támogattaa románság reformálását sem ő, sem kath. utódai s így az egyidőreabban maradt. Báthory István híres szavajárása volt: „Az Isten három dolgottartott fenn magának: semmiből teremteni, a jövendőbe látni s a lelkiismuralkodni." 1571-ben a régi hitükben megmaradt románok püspökévé nevezteki a Moldvából Erdélybe menekült krónikaíró Eftimie püspököt; így az orth.román egyház újra lélegzethez és léthez jutott Erdélyben. Bátyja és utóda, BáthoryKristóf „megértéssel és kímélettél viseltetett a régi román hit. és ennek szerbkönyvei iránt", hiszen a magyar í^rincz diák Gyulafehérvárt az ő engedélyévelszláv nyelvű egyházi könyveket nyomtatott. 1Általában, a helyzet összefoglaló képeként kimondhatjuk: a XVI. századutolsó harmadában Erdélyben két román orthodox püspökség van. Az egyikaz északi részek, a másik a déliek számára. Az északi (a révi) a moldvai, amásik (egyelőre még nincs helyhez kötve, de aztán Gyulafehérvárt helyezkedikel) a havasalföldi érdekkörök kisugárzását testesiti meg. 2Ennek a kettősségnek Vitéz Mihály vet véget, mikor a Báthory Zsigmonddalkötött szerződés szerint (1595) az összes erdélyi románság a havasalföldiérsek fennhatósága alá kerül. Mihály Gyulafehérvárt, Báthory Zsigmondengedélyével és segítségével (monasterium in colle penes civitatem sumptibusMichaelis extrui permiserat praediisque donaverat [Báthory Zs.] mondja aszemtanú Naprágyi; Hurm. IV. 1 p. 287.) még Erdély elfoglalása előtt, kolostort(Vladika) János Zsigmond alatt Sava, aki átmenetilég elfogadta a protestántizmüst, de aztánázt újra elhagyta és kivándorolt. Ezek után adta János Zsigmond az említett Györgynek,tnajd Tordasi Pálnak a Sava lámkeréki házát. L. Bunea: lerarchia Románilor, BIa§, 1904,pp. 133, 234—37 (további forrás megjelöléssel).1„Aveá intelegere §i crufare pentru vechea lege románeascá §i cárfile ei sárbe?ti"(N. lorga: lst. bis., I. p. 181).s N. Iorga: Istoria Románilor din Ardeal ?i Ungaria, I. p. 180. -(U. o. felülről a 23,sorban ... scaunul Sucevei... helyett olv.: scaunul Tárgovi^tii).