rész - MEK

mpellengérre állító gttnyvérsek azonban tovább ís terjedtek. Az egyházi és világihatóságok között a hatásköri összetűzések mind gyakoribbak és élesebbeklettek. A papság s különösen a szerzetesek vagyona ellen tovább folyt azizgatás s újabb vagyonszerzésüket, az egyházi szolgáltatások behajtását mindenmódon akadályozta és hátráltatta a közhangulat. Mindennek dacára adataink1525 óta nem tudnak arról, hogy a régi egyházi intézményekkel aszászok valahol nyilvánosan és hivatalosan szakítottak volna.Az erdélyi magyarság kö-^mmmis^mvkmmsrn'sA-Ttixtm-•RFCS- ÜAROIN'ALIS EPPUS VARAOIENSIS ACVIHESATF-BFTWUS -HSS! AFFÍNIS' BFTRTOLOMEI. . .^RR- DRASKDV1CHrében ezalatt annál inkábbterjedtek a protestantizmuseszméi s e mozgalom szellemifegyverekkel való visszaverésérea nagy MartinuzziSzapolyai János királlyal1538-ban nagy nyilvánoshitvitát rendeztetett Segesváron,hol ő maga mérkőzöttmeg és vitatkozott SzántaiIstván reformátorral. A hitvitameddően végződött, avitás kérdéseket el nem döntötte,ellenben az ott kifejtettprotestáns eszmék mély benyomástgyakoroltak a Segesvárramessze vidékről öszszegyültszász papokra, kikközött jelen volt Jeckel Jeremiásbrassói plébános, Honterusbarátja is.A protestantizmus mindezekdacára ez időben aszászoknál még nem tudottmélyebb gyökeret verni.Martinuzzi (Fráter) György bibornokHonterus.A szász papság — főpásztoraival való konfliktusai dacára — ragaszkodottaz ősi hithez. Ők maguk a reformációt keresztül nem vitték volna 1 .Az akció megindítását egy képzett világi magister, Honterns János vettekezébe, ki Brassóban nyomdát állított s írásban és szóban propagálta Luthereszméit, melyeknek Brassót nyerte meg először. A nyilt fellépésre alkalmat ésbátorságot adott a hithű János király halála s Budának 1541-ben a törökökáltal való elfoglalása. Ez események meggyöngítvén a katholikus központihatalmat, Honterus 1542-ben kiadta a „Formula reformationis ecclesiae" cím1 Friedr. Teutsch: Geschichte der Ev. Kirche. I. 217. lap.