rész - MEK

Sturza Mária, Gr. Ghica trónfosztott havasalföldi fejedelem szép neje [1664—5],akinek Apaffy a saját trónja veszélyeztetésével adott menedéket (Zernest, Veresmartés. Alsó-Rákoson) s akiről Jókai is olyan szépen ír „Török világ Magyarországon"c. müvében; vagy $ Cantacuzino, a későbbi fejedelem. A románközéposztály első csiráinak tekinthetjük azokat a görög, délszláv és macedorománkereskedőket, akik „companiákba" szervezkedve telepedtek le Szebenben,Brassóban, Vajdahunyadon, Belényesen stb. Eleinte kiváltságokkal sáncoltákmagukat körül, de később beleolvadtak a románságba. A román érzést erősíthettékaz Erdélyben gyakran megjelenő vagy átvonuló román hadak is.Ilyen hadakkal fordult meg Erdélyben a román szellemi élet sok kiváló alakja(1658/9-ben N. Milescu Spátarul, 1663/4-ben és 1683-ban M. Costin). A követségjárások,tárgyalások stb. során szintén. (Sok érsek és főpap mellett,1605-ben Nestor Ureche, Apaffy alatt M. Costin, Constantin Cápitanul Filipescustb., stb.) a szomszédos román fejedelemségekkel az erdélyi fejedelmektöbbnyire barátságos társadalmi érintkezést tartottak fenn. Különösen áll ezI. Rákóczy Györgyre és Basarab Máté havasalföldi fejedelemre. Azelőttrőlmegemlíthetjük, hogy a havasalföldi fejedelem János Zsigmond fogadottnővérét vette nőül s az esketésen is jelen volt, amit Nagyszebenben végzettegy erdélyi (révi) román püspök. Tholdalagi Mihálynak (Bethlen G. és I. RákóczyGyörgy jeles diplomatájának) második lakodalmára Vasile Lupu és BasarabMáté is átjgttek. I. Rákóczy Ferenc keresztapja — amint a kortárs Szalárdifeljegyezte — Vasile Lupu volt (1645). (Lásd Bitay A.: a kolozsvári Hírnök1925. ápr. 15. húsvéti számát.)A Kendyeknek, Béldieknek, Szaláncziaknak, Székelyeknek terjedelmesbirtokaik voltak Havasalföldön, a Movilá stb. román családok, ConstantinBasarab stb. fejedelmek meg Erdélyben szereztek birtokokat és honfiúsítást.Azt is meg kell említenünk, hogy a katholicizmus is talált hívőkre a románságkörében a protestáns korban is, főleg a Bánátban, ahol már Nagy Lajos ésCapistranói János óta el volt terjedve a románság közt a katholikus vallás.1583-ban Báthory István azt tervezi, hogy román nyelvű kath. kátét ad ki. Ugyanezenidőtájt a jezsuiták és ferencesek (Ladó Bálint és csíkmadéfalvi SzentandrásyIstván, később választott erdélyi püspök) működtek szép eredménnyel Karánsebesens közben románul is prédikáltak. Innen került ki Buitul György is,akit Rómába küldött csíkmadéfalvi Szentandrásy István (1619) tanulmányaifolytatására, ő volt az első román, aki Rómában tanult. 1 Karánsebesi szü-1 Bitay Á.: Dacoromania III. (1924) 789—792. Karánsebesi születésű — de ref. —román volt a két Halics Mihály, apa és fiú, is, akiktől latin, magyar és román versek maradtakránk. Az ifjabb Halics (szül. 1643) Pápai Páriz Ferenc enyedi tanulótársa és barátjavolt s később, 1674-ben a Baselben orvos doktorrá avatott P. Páriz tiszteletére Nagyenyedrőlegy latin hexaméteres verset is írt. (L. pld. Dr. Dézsi Lajos: P. Páriz Ferenc, Budapest,1899, 250—2, jegyzet). Ezenkívül még 83 latin s egy román verset írt. 85 versének többmint fele (45 drb., 38—83) párhuzamosan latin és magyar nyelvű. Halics később Szászvárosrakerült a ref. iskolához s valószínűleg ott is halt meg. (Dr. N. Dráganu egyetemi tanárrövidesen megjelenő müvének kéziratából vett új adatok.)Az egyházi és irodalmi téren jeleskedő erdélyi románokon kívül a szorosan vett