rész - MEK

keretében Szatmár, Szilágymegyék lakosait is, úgy hogy Szent István idejébenaz erdélyi püspök egyházmegyéjének keleti határait a Szamos és az országkeleti kapúi, nyugati határait pedig a Nyirség és a bihari püspök területealkották.Mintegy hatvan esztendeig, 1085-ig a püspökség e területen fejtette ki'áldásos működését. A Szamos, Kraszna mentén és a Szamos mellékvölgyeiben,az Egregy, Nádas, Kapus, Hodos stb. patakok mentén egymásután állította felaz egyházakat s küldte ezek mellé az állandó lelkészeket. Erdély legrégibb egyházaie területen találhatók; kicsiny, egyszerű, de erős épületek. A lelkészek évilátogatására és ellenőrzésére a püspök csakhamar megyénként esperesteket(archidiaconus = á püspök fősegéde) rendelt s így a később emlegetettkolozsi, dobokai és szolnoki főesperestségek eredete már ez időre nyúlik.A püspökök, esperestek, papok nagy munkát végeztek e 60 év alatt smind névtelen hősökké lettek! S mekkora bátorság volt tőlük ez egyházmegyébenműködniök, ahol előbb a pogány besenyők, 1061-től kezdve a mégszámosabb pogány kúnok támadásainak voltak kitéve. Már Szent István idejébenegyszer csak a szent király látomásának és gondoskodásának köszönhet-•ték, hogy a besenyők fel nem koncolták őket. 1068-ban pedig a kúnok vakmerőenáttörve a gyepükön, az egyházmegye északi részén lakó papokatés híveket mind rabságra hurcolták volna, ha a Kerlés mellett vívott cserhalmidiadallal a magyar vitézek őket ki nem szabadítják.1084-ben még nagyobb veszedelem fenyegette őket. A nemzete-árulóSalamon király odaígérte egész Erdélyt a pogány kúnök kánjának, Kütecsknek,ha őt elvesztett trónjára visszasegíti. 1085-ben azonban Szent LászlóIsten segedelmével úgy megverte a kúnokat, hogy azoknak Erdélyről le kellettmondaniok.A rabló kúnok üldözése közben Szent László gyakran megfordult aMaros és Küküllő völgyeiben s látta, hogy azok sok magyar vitézt elbírnaktartani, továbbá a tordai sóbányákat is biztosítani kell. Nagy elhatározássalküljebb tette tehát az országvédő gyepüket s a Maros és Küküllő völgyeitvégleg Magyarországhoz s ezzel együtt az erdélyi püspökséghez csatolta.Négy hatalmas vármegye, azaz az akkor épített Torda, Küküllőyár, Gyulafehérvárés Hunyad várak védelme alá rendelt területekkél gyarapodott ekkora püspökség. Örömmel tódult a magyarság a szép és termékeny völgyekbe,egymás után építette fel itt falvait, sőt ekkor az egyházmegye lakossága mégharmadik nemzettel is megbővült, mert Szent László a határok védelmezéséreSzászváros és Szászsebes tájékára, továbbá a Kisküküllő felső völgyébe akkormég Ó-germán nyelven beszélő székelyeket is telepített.Ezenkívül Szent László ugyanazon okok miatt, mint Szent István tette,rábírta az erdélyi püspököt, hogy székhelyét Gyulafehérvárra tegye át. Itt arégi Apulum romjainak felhasználásával a kolozsvárinál nagyobb, biztosabbvárat s abban az esetlég előbb ott levő kis egyház köveit is használván,nagyobb, díszesebb székesegyházat építtetett.- Még egyszer megpróbálták a kúnok 1091-ben az így megnagyobbodott17