rész - MEK

3óGeréb a kalocsai érsekségre távozván, végre kapott az erdélyi püspökségderék, tudós, jámbor férfiút Kálmáncsehi Domonkos személyében. Ez azonbana következő esztendőben már Kalocsára készült s így semmi nagyobbdologhoz nem foghatott. Ép így csak átmeneti állásnak tekintették az erdélyipüspökséget Bacskay (s nem Bocskay) Miklós és Thurzó Zsigmond. 1507-benmég rosszabbul járt az erdélyi püspökség, mert Perényi Ferencnek, ennek azakkor még csak 8 éves gyermeknek adták, mert az apja, Imre, akkor Magyarországnádora volt.így azután nem csoda, hogy 1514-ben a parasztlázadás az erdélyi püspökségészaki részén az emberi életben, de még inkább az emberi lelkekben,sok kárt, sok veszedelmet idézett elő.E szomorú időszakban is voltak azért lelkek, akik igyekeztek jámborságukkals a földi dolgok megvetésével a lelkeket Istenhez emelni. Ilyenekvoltak az ez időszakban Erdélyben is elterjedt szigorú (observans) ferencrendűek,köznéven cseri barátok. Ezek számára egymásután építettek kolostorokatHátszegen, vagy mint akkor mondották: Haczakon, Vajdahunyadon,Tövisen, Szászmedgyesen, Fehéregyházán, Kolozsváron, Felfaluban és Csiksomlyón.Ezeken kivül 1444-ben ők vették át a marosvásárhelyi kolostort is.fgy ők lettek a katholikus magyarságnak lelki vezetői, a domonkosrendűekpedig inkább a szász katholikusokkal foglalkoztak.A szigorú ferencrendűektől indult ki az a lelkes mozgalom is, hogy arománok megtérítésével Erdély vallási egysége helyreállíttassák. Az 1439-ikiflorenzi zsinat után a magyarországi görög keletiek egyrésze csakugyan elfogadtaa kath. vallás tételeit s ezek számára görög szertartású püspököt isrendeltek ki. Ennek lett volna a hivatása, hogy Erdélyben is rábírja volt hitsorsosaita kath. hitvallásra, de nem nagyon boldogult. 1455-ben a szigorúferencrendűek azt hitték, hogy ha Kapisztrán Szent János eljön Erdélybe ésszól a románoknak, ezek egyszerre átállnak a katholikus vallásra. A szentférfiú 1455 legvégén csakugyan engedett könyörgésüknek, eljött Erdélybe,karácsony ünnepét Tövisen, 1456 Vízkereszt ünnepét Haczakon töltötte, demielőtt a térítés nagy müvét megkezdhette, illetőleg befejezhette volna, apápai követ visszarendelte őt Budára a keresztes had szervezése végett. ígyazután a dolog abbamaradt. Mátyás Erdéiyre haragudván, nem sokat törődöttvele, sőt ellenkezőleg, ő még előmozdította a gör. keleti vallás megerősödését,mert odaadván Csicsó várát István moldvai vajdának, alkalmat adott vagyneki, vagy fiának Bogdánnak, hogy e várhoz tartozó egyik faluban, a Szamosmellett eső Réven vagy Vádon, a görög keleti szerzetesek számára monostortépítsen s abban gör. keleti püspök lakhassék.így tehát külsőleg ugyan épen, de belsőleg meggyengülve érkezett el azerdélyi püspökség a szomorú mohácsi vészhez. 11 L. Karácsonyi János: A honfoglalás és Erdély (Budapest, 1896.), Szent István élete(U. o. 1904), A hét vár (Kolozsvár, 1923), Magyarország egyháztörténete (Nagyvárad, 1915),Urkundenbuch zur Qeschichte der Deutschen in Siebenbürgen (Herniannstadt, I—III. kk.).Temesváry János: Erdély középkori püspökei (Kolozsvár, 1922).