rész - MEK

kevésbé, mert ügyeik teljes hatalom mai való intézésére a kegyúri jogbanErdélyre nézve is kimerítő alapot vélt találni.Azért a 146. cikket az udvari kancellária javaslatára kihagyta a szentesítetttörvényjavaslatok közül s ebbeli eljárását az 1792. évi május 26-án2893. sz. a. kelt és az 1792. évi augusztus 20-ára Kolozsvárra hirdetett országgyűlésenfelolvasott leiratában okolja meg a király s egyszersmind megjelölia határt, ameddig uralkodói jogainak feladása nélkül a katholikusok önkormányzatánakengedélyezésében elmehet. Az idevonatkozó 45. pont így szól:„Minthogy az iskolákra nézve, Ti Hűséges Karok és Rendek, a ti tanácsotokatés véleményeteket kegyesen meg fogjuk hallgatni, a jámbor alapítványokrólés azoknak az alapítók szándéka szerint való kezeléséről pedig a 60.törvénycikkben gondoskodás történt: az általatok 146. szám alatt felterjesztettarticulust kihagytuk a többiek sorából, kegyesen megengedve a jövőben, hogya katholikusok is a saját iskolai, alapítványi és egyházi ügyeiket — miutántudniillik azok kezelésök módjával együtt világosabban meghatároztattak (kivéveazokat, amelyek egyenesen a püspöknek vannak fenntartva) — az Erdélybenbevett többi vallásfelekezetek konzisztóriumai módjára, a Mi királyi legfelsőbbbetekintésünk mellett, épségben maradván azok iránt a mi felségjogaink,külön tárgyalják és a tárgyalásaikról felvett hiteles jegyzőkönyveket, a katholikusokis úgy, mint a többi bevett vallások konzisztóriumai, Guberniumunkútján hónapról-hónapra Felségünk elé terjesszék."A közölt okmányból kiviláglik:1. A király az autonómiájukat sürgető katholikus rendek kérelmét nemtagadja meg, mert ha ezt teszi, nyíltan megsérti a törvényt: a Const. Appr.P. I. t. 1. art. 3-at.2. A király csupán elhalasztja a kath. autonómia életbeléptetését akkorra,mikor már az egyes alapítványok jogi természete és kezelésök módja világosanmeg lesz határozva.3. A király elismeri, hogy a katholikus karok és rendek képviselőineképen olyan joguk van a saját iskolai, alapítványi és egyházi ügyeikben intézkedni,mint a református, lutheránus és unitárius konzisztóriumoknak. Márpedig kétségtelen, hogy a nevezett bevett vallások önkormányzati joguk háborítatlanbirtokában voltak. Nem is tart fönn a király a katholikusokkal szembensem több jogot, mint a protestánsokkal szemben, mert csupán a felügyeletijogot rezerválja magának.Az országgyűlési rendek 1792 szeptember 28-án foglalkoztak e királyileirattal. Elidegeníthetetlen joguknak tartják a tanítás és nevelés felügyeletérevonatkozó jogukat. Tiltakoznak a királynak ama kívánsága ellen, hogy akonzisztóriumok jegyzőkönyvei legfelsőbb betekintésre felterjesztessenek. Mert— mint megállapítják — ezt a törvényellenes szokást II. József hozta be, márpedig ez az ő többi újításaival együtt eltörültetett. De továbbá ellenkezik Erdélyalaptörvényének, a Diploma Leopoldianumnak első pontjával is, amelynekértelmében a bevett vallások dolgaiban soha semmiféle változtatásnak vagyújításnak nem szabad történnie.