rész - MEK

az utasítással, hogy a beszedendő kamat csak annyi legyen, mint amennyia kezelési költség. — Nicolaus Kopernicus (f 1543) kanonok Ptolemáus rendszerétmegdönti ; XIII. Gergely megreformálja a naptárt Kopernikus rendszerealapján; Fra Bartolomeo domonkos szerzetes először alkalmazza a festőművészetbena modenbábot. A cistercita Reid apát megalapítja az edinburgiegyetemet. A XVII. században Mabillon bencés megveti „de re diplomatica"c. munkájával a történeti forráskutatás alapelveit és a Palaographia alapjait ;Salezi szt. Ferenc szerkeszti az "első rendszeres újságot. Az ingolstadti jezsuitaP. Scheiner megszerkeszti 1603-ban a pantographot, meghatározza a nap keringésiidejét, egyenlítőjének fekvését és felfedezi 1612-ben a napfoltokat.Tanítványa Cysat jezsuita 1618-ban felfedezi az „Orion" ködfoltokat; Cava-; lieri szerzetes a végtelen kicsinyekkel való számolás alkalmazását a felület ésköbtartalom számításánál és hogy az összes geometriai képződmények egyszerűgeometriai képződményekből épülnek fel; kiszámítja először a lencsékgyújtótávolságát és felfedezi az infinitézimális számítás alapjait. .Bouilau márjóval Fahrenheit (+ 1736) előtt ismeri a higanyhőmérőt (1659); Grimaldi jezsuita(f 1663) felfedezi a színszóródást és fényelhajlást és a hullámelméletet, melyNewton fényelméletének alapját képezi. A híres Schal jezsuita (+ 1666) megreformáljaa kinai naptárt. Tieffenthaler jezsuita felfedezi a Himalája láncolatábana hatalmas Dhawaltschiri hegyet, Marquette jezsuita 1673-ban a Missisippifolyót. A híres Sarbiewski jezsuita megírja az első lengyel irodalomköltészettanát. Kircher jezsuita Rómában megajándékozza a világot az eolhárfával,a szócsővel, a laterna magicával, a. szökőkúttal és a pantométerrel.Ő térképezi először a tengeráramlásokat. Dobrizhoffer jezsuita írja le előszörDélamerikát. P. Lana jezsuita szerkeszti meg először a .vakok oktatásánakmódszerét. A dán püspök Stensen (Steno) foglalkozik először tudományosan anyelvcsatornával és a könnymirigyekkel, mutat reá arra, hogy a*szív tisztaizomzatból álló test és lesz a modern geognozis úttörője. P. Kino, ki egymaga50.000 pogányt keresztelt meg, felfedezi a Rio Grandé torkolatát és megállapítja,hogy Kalifornia félsziget. De la Salle, a keresztény iskolatestvérekmegalapítója, felállítja 1684-ben Reimsben az első tanítóképzőt és 1699 benPárisban az első ipariskolát. Fritz jezsuita felveszi megfigyelései alapján azAmazon folyását és először készít róla térképet. A XVIII. században, 1759-benSterzinger atya egyike a müncheni tudományos akadémia megalapítóinak;Liesganig jezsuita-atya megállapítja az osztrák délköröket és rendtársa,P. Franz megalapítja a bécsi keleti akadémiát. Prokop Diwisch premontreikanonok Znaimban már jóval Franklin Benjámin előtt feltalálja a villámhárítótés hogyha nem lett volna annyi ellensége, a XVIII. században már működöttvolna az elektromos világítás, a telegráf és a telefon, mint ahogy Diwischmár foglalkozik az elektromos gyógymódszerrel is. Ugyanakkor reformáljameg Gluck szerzetes az operát, lépteti életbe Duquesnoy plébános a mezőgazdaságiegyleteket, alkalmazza a bajor Schmidt az első kőnyomatos képeket.P. Hilarius Eckhel megalapítója a tudományos numismatikának, alkalmazzaelőször abbé Sarcey a feiulletont, Felice Fontana a fonalkeresztekre a