rész - MEK

nyek után 1640-ben lépnek fel névszerint és világosan, mint Status Catholicus- 1Mindezekből joggal következtethetünk arra, hogy a lényegében mostan is fennállóalakjában s ugyanezzel a hivatással rendelkező „Erdélyi róm. kath. Státus"már akkor sem politikai célokat szolgált, nem politikai pártnak alakult, hanema katholikus vallás védelmére tömörült és ez az alakulás egyháziaknak a világiakkalvaló szoros összefogása. Az egyházjogban egy kissé szokatlan; hasonlóvalnem találkozunk az egyháztörténelemben, de az is bizonyos, hogy kevéshelyen éltek és élnek a katholikusok oly nehéz helyzetben, mint Erdélyben.Ami még szembetűnőbb, a nehéz viszonyok között élő erdélyi katholikusokvédelmére nem a magyar és katholikus király, nem is az egész katholikusvilág feje, a pápa, aki tudomásul vette, ellene szavát nem emelte, afőurakat megdicsérve további kitartó munkára ösztönözte, 2 hanem csak magukalkotják meg a védekezésre szolgáló szervezetet.A fejedelem elismerte a világiak kezdeményezését s azt approbálta ajövőre is.I. Rákóczy György ezen intézkedését az 1653 március 15-én jóváhagyottApprobata Constitutio teljesen átvette és törvényerőre emelte. Ez határozottannagy lendítés volt a katholikusok helyzetén és fontos dátum az erdélyikatholicizmus történetében. Erdélyi szempontból a világiak külső egyházkormányzatijogosítottságot nyertek, melyet azonban nem a törvénykönyv adott,mert bizonyos korlátok között már eddig is meg volt, hanem a fejedelemtöbb százados gyakorlatot erősített meg és nem emelt kifogást az ellen, hogya rendszertelen viszonyok között élő katholikus klérus kezet fogjon a világielemmel, képviseltesse sérelmeit az országgyűléseken és minden tekintetbensúlyt adjon szavának.Politikai párt volt-e a Státus ? A legkisebb jogalapot sem találunk erreaz autonómia történetében. Minden szereplése a vallás jegyében történik, amelynem ürügy, hogy mellette mellékes célok is meghúzódnának, hanem cél, melyfelé csak egy út vezet.A községi önkormányzat Erdélyben az államhatalom rendelkezéseitőlfüggetlenül alakult ki s ennek gyökere visszanyúlik a reformáció előtti időkig,tehát az egész intézmény különös jelentőséggel bír s jogosultsága Erdély speciálishelyzetéből és a székelység jogi elhelyezkedéséből vezetendő le.Az erdélyi katholikus nemesség már az 1446 évi tordai országgyűlésenkijelentette, hogy tradíciója folytán az egyház belügyeinek elintézésében szavavan. 3 Báthory Endre bíboros 1592 április 5-én rendkívüli egyházkormányzatábanúgy intézkedik, hogy Jósika Istvánnak s a fejedelem katholikus tanácsosainakközvetítő szerepe legyen az egyház és a fejedelem s az alsóbbegyházi hatóságoknak és a kardinális között. 41 Bochkor m. 170. 1.2 1667 szeptember 24-én Barberini bibornok elismerő levelet küldött Korniss Gáspárnak,melynek eredetijét az Erd. Múzeum Mike gyűjteménye őrzi,3 Bochkor i. m. 249. 1.1Veszely i. m. 305. 1,