rész - MEK

II. Az abszolút kormány nagyon szívesen vette a hazafias magyar főpapságnakaz iskolák alapítása vagy azok segélyezése érdekében hozott fejedelmiáldozatait, de egyúttal szeretett volna ezen iskolák kizárólagos tulajdonosalenni.III. Az állami hatalom „mindenhatóságának" elve, mely az abszolút korbanoly erővel érvényesült, kizárta, hogy a kath. püspökök az állami iskolákat„önhatalmúlag" kath. iskoláknak nyilváníthatták volna, bár nem volt egykath. püspök sem az országban, aki úgy gondolkozott volna, hogy azon iskolákat,melyekben ő rendelkezik, amelyeknek ő a legfőbb igazgatója, az állam„köteles" fönntartani. Az abszolutizmus története mutatja a legjobban, hogyaz állam sokkal nagyobb mértékben vette igénybe a kath. egyház áldozatkészségét,mint megfordítva s ha kértek is a magyar katholikusok az iskolákfenntartására segélyt, semmiesetre sem következik ebből az, hogy ők egypercig is. abban a hitben lettek volna, mintha az állam jogot nyert volnaebből ezen iskolák felett a rendelkezésre. Mivel az iskola nemcsak az egyháznaknevelt jó keresztényeket, hanem az államnak is használható és hüpolgárokat, azért joggal érezte magát kötelezve az állam arra, hogy az iskolákfönntartásának terheit azoknak segélyezése révén megkönnyítse.IV. "Teljesen alaptalan az a vád, hogy az erdélyi róm. kath. Státusállami iskolákat „bitorolt" volna, .mert egyrészt a Státus az állammal szembenépen e korban léphetett volna föl legkevésbé erőszakkal, másrészt pedig kath.iskolák, gimnáziumok (nagyszebeni püspöki gimnázium) lettek ugyan államivá,de az állam az ő iskolái közül egyet sem adott ki kezéből.V. Valótlan állítás, hogy az állam a Státust subaltern szervének tekintettevolna és mint ilyenre bízta volna rá az erdélyi kath. iskolákat. Aki ismeriazt a nem épen jó viszonyt, amely az állam és a Státus közt fönnállóit,első percben nevetségesnek találja ezt az állítást.