rész - MEK

valóra válhatni. A rendek kimondják a 'szabad vallásgyakorlatot, „mindenekminden bántás nélkül tartassanak", de megújítják az 1588. esztendőben ajezsuiták kiűzéséről alkotott törvénycikket. A katholikus püspökség visszaállításárólszó Sem eshetett. Csak annyi történt a fejedelem részéről, hogy aferencrendiek szerzett jogait elismeri, de ezzel szemben a jezsuitákat nemengedték be az országba s kimondották, hogy azon főurat, ki udvarába fogadnáőket, bírói ítélet elé fogják állítani. 1Hiábavaló volt Argentus János erdélyi tartományfőnökhelyettes beszédea főtemplomban az összegyűlt rendek előtt, amelyben föltárta bejövetelénekokát, ártatlanságát, tanításának igaz voltát, jellemének feddhetetlenségét; hiábabizonyította az igazságot, 2 mert a rendek elhatározásán változtatni nem tudott.A katholikus rendeket sem elégítette ki a fejedelem és az országgyűléselzárkózása s a határozat ellen szavukat emelik, tiltakozásukat írásba foglaljákés úgy terjesztik elő junius 20-án. Daróczi Ferenc királyi tanácsos, KornisBoldizsár, Szilvást Boldizsár, Traunner Lukács fejedelmi tanácsosok; RuszkaiKornis Zsigmond, Mindszenti Benedek dobokai, Sarmasági Zsigmond tordaifőispánok; Huszár István, Bánfi Péter, Káinoki János, Béldi Kelemen, KamuthiBalázs, Bornemissza György, Forró Pál, Lódi Simon, Koncz Pál, NagyGyörgy és Bessenyei Menyhért kijelentették, hogy a „mostani határozat ellenünnepélyesen tiltakozunk, ellenemondunk; a jezsuiták kiűzésébe, javaik ésjogaik elkobozásába beleegyezni soha sem fogunk". 3 A tiltakozásnak jelenesetben csak annyi eredménye volt, hogy a fejedelem kijelenti, hogy a jezsuitákatiskoláik, kolostoruk és javaikból nem valami erkölcsi fogyatékosság miatthanem a katholikus hit ellenségeinek ösztönzésére kellett kitiltani *Rákóczy Zsigmondnak nevezetesebb intézkedése a katholikus egyházügyeiben az, hogy Kistaíjáni Márton lemhényi plébánosnak főesperessé valóválasztását megerősíti és jóváhagyja s* ezzel a háromszéki katholikus papságotmájus 18-án némi felügyelet alá helyezi. 5 Ezen intézkedés nem kicsinylendő le,mert a katholikusok papjaikkal itt éltek nagyobb számban egy tömegben sezután vikárius hiányában a háromszéki főesperesek kezében összpontosul azegyházkormányzati főhatalom és a vikáriusoknak sokszor erős küzdelmet kellettvelük folytatniók, hogy hatalmukat megtörhessék.A közelebbi évek országgyűlési végzései közül nevezetesebb az ; 1608nov. 21-én Báthory Gábor fejedelem részére tett engedmény, melynek értelmébena rendek jóváhagyják, hogy a református valláson levő Báthori fejedelemaz unitárius Kolozsváron „vallásán lévő papot tarthasson." 6Az akkori közállapotok jellemzésére nem mulaszthatom el azon egyez-1 Veszely i. m. 235. 1.2 Veszely i. m. 236. 1.3 Veszely i. ím 237—38. Kőváry László: Erdély története IV. k. 189—190. 1.4 1607 jun. 26-án kelt levele, (Veszely i. m. 238. 1.; Kazy: i. v. n. 67. I.) Ez ellenemond Az Approbata Constitutio azon részének, amely arra enged következtetni, hogy akitiltás a katholikus rendek hozzájárulásával történt volna. (12—13 1.)s Lib. Regius IV. k. 39. 1.« EOE. V. 78.