rész - MEK

XIII. Leo részvétiratokkal keresi föl az egyház nagy ellenfelét. A gyűlöletneka hosszas kultúrharcban letaposott földjén is erre csodálatosan sarjadni kezda szeretet áldó és békítő vetése. Bismarck császári kívánságra kétszer hivatjahiába tanácskozásra Masella müncheni nunciust, mire elmegy őmaga hozzáKissingenbe és megkezdi a béketárgyalásokat. így őröltek az Isten malmai!Lutz is, a hirhedt bajor kultuszminiszter, 1894-ben az egyházzal kibékülvehalt meg. És ime ugyanebben az 1894-ik évben, mialatt az ellenfél megbomlottsorai Carnot véres teteme fölött állottak remegve és a haldokló Lutz hitvallomásatámasztott súlyos kétséget lelkükben, XIII. Leo teljes, tündöklőfényességében emelte föl az egyház tekintetét isteni hivatása irányába. A tékozlófiú homlokára elég volt s^etettel rásimulnia az egyik kéznek, a másikSzent Péter sziklájáról messzebbre, új horizont felé intett. Megjelent XIII Leolegmerészebb vállalkozásakép' a „Praeclara" kezdetű latin, francia és görögnyelvű körlevél, a görög keletiek egyesítése ügyében. íme milyen diadalmasanível az 1867-es római jubileum és az 1894-es „Praeclara" körlevél kettősdóroszlopa fölött Krisztus igaz anyaszentegyházának félköríves, fönséges boltozata.1 -Magyarország a divatos európai korszellem sodrában.Hagyar liberalizmus.A nyugati államok érintett egyházellenes eszmeáramlataitól Magyarországsem maradhatott mentes. Bizonyos nézeteltérés az egyház és állam közöttaddig is, a történelem folyamán sokszor támadt, ezeknek rugója azonbansohasem elvi különbség, hanem mindig valamelyes időszerű, érdekösszeütközés,politikai féltékenység vagy a legtöbbször személyes ellentét volt Abbanaz értelemben vett egyházpolitikai küzdelem, hogy az a katholikus egyházata saját táborában, hitelveiben, előhaladásában és szellemében támadja meg,a kath. egyház és a magyar állam között csak 1848 óta létezik. 2 Az a fenköltliberálizmus ugyanis, mely politikai tekintetben az emberi szabadságjogokérvényesítésében és megbecsülésében, mint Európa-szerte, úgy Magyarországonis ebben az évben oly dicséretreméltó és lelkes alakban megnyilvánult, a kath.egyházra nézve nehéz megpróbáltatások és méltánytalanságok szülője lett. Azállami mindenhatóság elméletének érvényesülni akarása s a felekezeti egyenjogúságelvének túlhajtott értelmezése eredményezték, hogy az új alkotmánynem állott meg a kath. egyház államvallási jellegének megszűntetésénél. Hozzájárultaz ellenséges irányzat Q#ősítéséhez az önkényuralom el|en érzett jogosgyűlöletnek részben a kath. egyházra való téves és igazságtalan átvitele. 81 Lásd e kérdésről részletesebben: Chobot Ferenc: Jézus Krisztus Egyházánák tör-'ténete. Budapest-Rákospalota, 1907. III. kötet 318—434; Dr. Karácsonyi János: MagyarországEgyháztörténete. Nagyvárad, 1906. 250—277; Dr. Cölestin Wolfsgruber O. S. B.Kirchengeschichte Österreich-Ungarns. Wien u. Leipzig, 1909. 88—129.2 Keményfy Kálmán Dániel: Ötven év alkotmányos egyházpolitikája (1848—1898).Esztergom 1898. 3.3 Keményfy: i. m. ,101, 111; Karácsonyi i. ni. 251; Beksics Gusztáv: I. Ferencz Józsefés kora, Szilágyi: A magyar nemzet története. X. köt. 484—486, 523—526,