rész - MEK

folyamatot az is, hogy a Szentszék a Gyulafehérvár alatt álló dékánságok —*nem minden tervszerűség nélkül — folyton ismétlődő panaszainak megvizsgálásáraés elintézésére igen gyakran az Esztergom alatt álló szebeni és barcaságidékánokat rendelte ki.A három külön jogállású terület egységbe szerveződésének időpontja ésformája épp oly kevéssé mutatható ki, amint nem láttuk világosan a dékánságokösszeállásának idejét és szervezeti formáit sem. Belső folyamat volt,mely csak utólag öltött jogi formát.Adatok vannak arra, hogy 1469 ben a papság végrendelkezési jogánakkérdésében ismét közösen foglalt állást mindhárom terület papsága és 1502-tőlkezdve kimutathatóan a medgyesi fődékán áll az egész szervezet élén. Már1519-ben a szebeni dékán maga jelenti ki, hogy bizonyos kérdésekben csaka szász papság egyeteme dönthet 1 és ugyanezen időben a király meghagyjaa medgyesi fődékánnak, „ki joggal viseli e nevet", hogy hívja össze a szászpapságot s köztük a szebeni dékánt is.A XVI. század elejétől kezdve tehát már á medgyesi fődékán alatt egységesszervezetben összefogva találjuk az egész szász papságot. E szervezetkialakulására a belső lelki indítékok mellett bőven meg voltak a külső kényszerítőokok is, melyek tömörülésre s az érdekek közös védelmére intettek.Hogy éppen a medgyesi fődékán került a szervezet élére, annak kiindulóOka az volt, hogy reá volt bizva az egyháziakat terhelő szolgáltatások behajtása.Befolyása és tekintélye azután megnőtt, nem csekély mértékbenaz e hivatalt betöltő férfiak egyéni súlyának és tekintélyének hatása alatt.Igen alkalmassá tette emellett a medgyesi fődékánt az egész szervezet vezetéséreMedgyes városnak a szász terület központjában való fekvése is.Az erdélyi püspök eleinte vonakodott elismerni a medgyesi fődékán jogállását,de ez később mégis érvényre jutott.A szászok tehát végre elérték céljukat. Ha nem is önálló püspökségkeretében, ha nem is a kialakult jogi formák és keretek között, de mégissikerült olyan szervezetet létrehozniok, mely őket egyházi téren is egységbefoglalta össze.Ebben a helyzetben találta őket 1526-ban a mohácsi vész, a magyarkirályság összeomlása s az ezt követő politikai és szellemi felfordulás.A pásztor nélkül való nyáj.A tized és egyéb anyagi s hatalmi kérdések miatt a szászok állandókonfliktusban állottak az erdélyi püspökkel s tervszerűen és fokozatosan lazítottáka hozzá fűző kötelékeket. Területük másik részének a távoli esztergomiérsekkel való kapcsolata korábban is inkább csak jelképies volt. Mindkétirányban már csak egy nagyobb lökés kellett, hogy a kötelékek teljesen elszakadjanak.A régi kapcsolatok helyét betölteni hivatott új szervezet ellenbenekkor még csak körvonalaiban bontakozott ki s távolról sem tudott olyan1 „in hoc actu nihil soli efficere possimus, nisi convocatione habita omnium decanorum."Teutsch i. m., 172. lap.