rész - MEK

elekerülnek a jezsuiták kitiltásával együtt az Approbatákba és a fejedelemezt 1653 márc. 15-én megerősíti. 1A II. Rákóczy György fejedelem halála után következő hét esztendőtörökös belpolitikai viszályok töltik be.Az Approbata Constitutiok megjelenése után sokban javult a katholikusokbelélete. A hitélet megerősödött, a vezetőség őntudatosabb lett és a katholikusrendek jobban tömörülnek egymás között és a közös érdekekért, mint egyember léptek föl. A vikáriusi intézményt elégtelennek ítélik és ezért 1665-benApafi fejedelemtől püspököt kérnek; Kolozsvár részére szabad vallásgyakorlatot2 és azon törvénycikkek törlését, melyeket a katholikus vallás hátrányárahoztak. E tárgyalásokba bevonják a magyar királyt is, ki Kászonyi lelesziprépostot küldi Erdélybe, ki ura nevében biztosítja a rendeket, hogy a katholikusokrészére tett engedményekért hajlandó a portán Erdély érdekeit előmozdítani.Apafi Mihály az erdélyi trónon tehetetlen báb volt. Helyette feleségeBornemissza Anna és Teleki Mihály vezették az ország ügyeit. Cserey Mihályezt Históriájában így jellemezte: „Konty parancsol a süvegnek." 8 BornemisszaAnna pedig nem a vallásháborúk szellemében, hanem az akkori idők enyhébbeszközeivel üldözte a katholikusokat. 1.Hogy az erdélyi protestánsok mennyire féltek egy katholikus püspökmegjelenésétől és annak beláthatatlan erkölcsi következményeitől, arra jeletnzőaz 1675. évi őszi országgyűlés föllépése a katholikusokkal szemben. A katholikusoka fogarasi országgyűlésen fölpanaszolják a meg-megújuló sérelmeketamelyekből azt látjuk, hogy a katholikusok az- utolsó protestáns fejedelemalatt sem élveztek sokkal több szabadságot, mint akár Rákóczy Zsigmondvagy Bethlen Gábor alatt. Visszaélések történtek az egyes papokkal szemben.A vallásháborítás sem volt ritka dolog. Igazságtalanul megadóztatták őket.Katholikusok protestáns papoknak adóztak és Kolozsváron még mindig nincstemplomuk. Protestáns részről a vádat megfordítják és azon gyanúnak adnakkifejezést, hogy törvény ellenére a vikárius valóságos püspök, ki papokatszentel. A panaszoló rendek tagadják, hogy a vikárius valóságos püspök volna.Pedig az volt, mert IX. Kqlemen pápa 1668 jun. 17-én Domokos Kázmérnaka coronai (Görögország) püspöki címet adományozta és Rómában fölszenteltette.6Apafi fejedelem alatt a katholikusoknak ez volt az utolsó, erőteljes föl-1 Érdekes az, hogy a „Status Catholicus"-nak, mint szervezetnek, a kodifikáció előttcsak a vikárius választásába volt beleszólása s ezután az egész országra kihatóan gyűlésezik.(Bochkor i. m. 217. 1.)2 Ezt és a templom iránti kérésüket 1666, 1669-ben megismételték minden eredménynélkül. (Bochkor i. m. 237. 1.) 1670 év első felében engedélyt kérnek, hogy Kolozsvárontemplomot építhessenek. Decemberben meg telket kértek s Rothalhoz fordulnak 'közbenjárásért.(Bochkor i. m. 259 1.)3 65. 1.4 Balázs Ilona: Bornemissza Anna fejedelemasszony élete és kora, 51.1.5 Veszely i. m. 351—52, 1.