rész - MEK

épületének e betetőzése által az erdélyi katholikus társadalom lelkéből kiváltódott,p legjobban kifejezik s egyúttal az autonomia szilárd jogalapja szempontjábóluralkodó közvéleményt a legjellegzetesebben képviselik Fogarassypüspök szavai, melyeket e tény fölötti öröniében-az 1874-es státusgyűlés megnyitójábanmondott: „Most tehát már kétségtelen jogalapon álló Státusgyülésünkés annak kebeléből közbizalommal megtisztelve kiküldött férfiak kezébevan letéve s ezáltal saját ügybuzgalmunkra van jogilag és tényleg bízva érdekeinklegfontosabbjainak megóvása és üdvös fejlesztése. Élénk örömre gerjedkebelem, midőn meggondolom, hogy más. derék férfiak közreműködésével,kedves papjaim és híveim támogató ragaszkodása mellett sikerült nekem ifjabbkoromban megszülemlett s a válságos idők folytán megérlelt azon eszmétmegvalósulva látnom, hogy kedves erdélyi egyházmegyém épen romjai közöttsértetlenül megőrzött és gyakorolt ősi jogába visszahelyeztetve, az Apostolikirályi Felség legkegyelmesebb oltalma alatt honi törvényeinkre támaszkodva,egyházunk apostoli szervezetének sértetlen fentartása mellett, világi vonatkozásúügyeiben lelkes katholikus férfiainak buzgó közreműködésével, saját- keblidolgainak ő maga lett elintézője és közvetlen őre." 1Törvények, rendeletek, határozatok, tekintélyes személyek véleményeiés adatok időrendben az 1867—1894 közötti évekből, melyek áz autonómiánakközvetve-közvetlenül esetleg újabb államjog! biztosítékai,vagy azt elismerve megerősítik és igazolják, illetőleg: arra vonatkozólagjelentőseknek, flgyelembeveendőknek látszanak.Elérkezve az erdélyi kath. autonomia történetének legjelentősebb állomásához,változtassunk a tárgyalás rendjén. Az egymásután következő státusgyűlésekrengeteg anyagot felölelő útvesztőjének történeti részletezése helyettnézzük most a vizsgálat alá vett 1867—1894 közötti évekből időrendben azokata törvényeket, rendeleteket, határozatokat, tekintélyes szereplő személyekvéleményeit és adatokat, melyek a vitathatatlan jogerőre emelkedett autonómiánakközvetve-közvetlenül újabb államjogi biztosítékai lehetnének, vagy aztelismerve megerősítik és igazolják, illetőleg arra vonatkozólag jelentőseknek,figyelembeveendőknelc látszanak. Fontosságuk sorrendjét a kritikai kiválasztásúgyis megállapíthatja, viszont az időrendi áttekintés, amely megkímél minduntalanvaló visszatérésektől s egyidejűleg előremenő tájékoztatást is ad, módszertanilagalkalmasabbnak Ígérkezik. A főkormányszék kedvező véleményét, akoronázási esküt, Eötvös levelét Simorhoz, a prímás válaszát, Ő-Felsége 1867szeptember 12-én közölt legfelsőbb elhatározását és az 1873 junius 16-ánkelt nagyfontosságú miniszteri leiratot, melyekkel előbbiekben már részletesenfoglalkoztunk, e felsorolásunkban természetesen mellőzni fogjuk.1. Mindjárt a kezdet egy rendkívül értékes adatot kinál. 1867. juniüs20-án királyi leírat jelenik meg, mely az 1863—1865 között Nagyszebenbenülésezett törvénytelen erdélyi országgyűlés összes határozatait megsemmisíti.E határozatok között volt a román nemzet és vallásainak becikkelyezésétől» 1874-es jkv. 4. — 1882-es jkv, 9,