rész - MEK

követelményeknek. így rendesen házasodtak, a csiki papok közül csak négyneknem volt felesége. A papság kiképzése természetesen fogyatékos volt,papnevelőintézet hiján főkép egymástól tanulhattak. így kellő tudomány nélkül,ellenőrzés nélkül magukra hagyva a katholikus hit megerősítésében kevéstámaszt Ígérhettek. A katholikusok azonban így is örök hálával tartoznaknekik, mivel a székelységet ősi vallásában megtartották.4 jezsuiták betelepítése.Báthory István fejedelem, vallásos buzgóságtól vezettetve, ez állapotokonsegíteni akart. Fejedelemmé való választásakor az ország előtt esküt tett, hogya vallást nem fogja erőszakosan terjeszteni, ami egyébként sem volt célja. Decélul tűzte ki, hogy a katholikus vallást védelmébe veszi, megerősíti s e céljaelérését a katholikus papok lelkes munkájától várta. Az eszmék nagyhírű harcosaitmindig küzdéssel tele idők teremtik, tehát azokhoz fordult, akik anemes küzdés: a vallás- és tudományterjesztés terén a legjelesebb harcosokközött állottak. A jezsuiták voltak ezek, akik már most, a rend fellépésénekelső évtizedeiben tettvágyukkal, megyőződésükkel, tudományukkal és feddhetetlenéletmódjukkal a nagy fejedelem terve megvalósulását kilátásba helyezték.Olyan szerzetesrend oldhatta csak meg a reá váró nagy feladatot, amely alkalmasutódok neveléséről is gondoskodni tudott.Hosszas tárgyalások után végre 1579-ben a lengyel jezsuita tartományfőnöktizenegy jezsuitát hozott be Erdélybe, köztük pátereket, frátereket, tanítókat.Kolozsvár mellett a kolozsmonostori volt bencés apátság szerzetházavolt első lakóhelyük, ahol legott iskolát is nyitottak. Mivel azonban Kolozsmonostorfalú és Kolozsvár között akkor még pusztaság terült el, azért afejedelem csakhamar a városba is behozta őket s a jezsuiták nagyobb része1581-ben a Farkas-utcában levő elhagyott ferencrendi zárdába költözött s amég Mátyás király idejében épülni kezdett csúcsíves templomot vette birtokába.Itt épült fel iskolájuk, nevelőintézetük is.Amint a jezsuitáknak 1581-ben adott alapítólevele 1 kifejti, a fejedelmetaz ő betelepítésükkel kettős cél vezette: az erdélyi katholikusság megerősítéseés a tanítás. Vallásos buzgósága mellett tehát országos szükség pótlásárólakart gondoskodni. A szerzetes rendek s általában a katholikus papság kiutasításaugyanis az iskolázás aláhanyatlásával járt. Arról, hogy a tanításrólaz állam gondoskodjék, akkor még szó sem esett, ez tisztán az Egyház ügyevolt. Az állam gondoskodása abban, merült ki, hogy esetleg anyagi támogatástólgondoskodott. Olyan viszonyok között tehát, amikor egy-egy iskolajellegét azok tanítóinak arravalósága szabta meg, nagyjelentőségű az a körülmény,hogy a jezsuiták kísérletezések helyett pontosan megszabott tantervvelléptek a világ elé. A protestánsoknak voltak ugyan középfokú iskolái Kolozsvárt,Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Gyulafehérvárott, de a megalakulás nehézségeivelküzdöttek, a felsőfokú tanítás meg teljesen hiányzott. A hiánypótlása az iskoláikról híres jezsuitákra várt.i Veress: Font. rerum Trans. I. 127—132.1.