HU belso ok Q

MEGKÉSETT
BESZÉDFEJLŐDÉS
Elméleti háttér és gyakorlati útmutató az óvodapedagógusi munkához
Szilágyi Réka
Az óvodapedagógusi gyakorlatban rendszeres, bár nem annyira gyakori (mint például a
pöszeség) jelenség, hogy kiscsoportban, középcsoportban a kisgyerek nem beszél, gesztusok,
mimika segítségével kommunikál, vagy érthetetlen szófoszlányok, hangutánzók segítségével érteti
meg magát. Ha megindul a verbális kommunikáció, beszéde érthetetlen, gyakran halmozottan
hanghibás, szókincse szegényes, és nagyon lassan gyarapszik. Annak eldöntése, hogy ezek a tünetek
fiziológiásak (az életkor jellemzői) lehetnek, esetleg kórosak, és mint ilyen, fejlesztést igényelnek,
a beszédterapeuták, logopédusok feladata, ám az óvónők kiemelt szerepet vállalhatnak azzal, hogy
megfelelő információk birtokában ezen gyerekek szüleit megfelelő szakemberhez irányítják.
Álljon az alábbiakban néhány információ arra vonatkozólag, hogy mikor tekintünk egy
beszédfejlődést normálistól eltérőnek, illetve milyen ismérvek alapján ismerünk fel egy megkésett
beszédfejlődést, mint logopédiai kórképet, melyek az óvodai munkában megvalósítható fejlesztés
lehetőségei, konkrétumai, az ehhez kapcsolódó problémák szociális szinten való kezelésének
irányelvei a csoportban, szülőkkel stb.
A megkésett beszédfejlődés vagy nyelvi késés terápiája elsősorban logopédus feladata, a
fejlesztői munkában azonban szerves részt vállal elsőként a család, az óvoda és a nevelésben részt
vevő közvetlen környezet. Ideális esetben a logopédus irányítása szerint zajlik a fejlesztő-edukációs
tevékenység. Napjainkban a tanügyi intézmények kevés hányada van ellátva szakszolgálattal. Emiatt,
vagy a család szocioökonómiai státusmutatóinak alacsony szintje, vagy egyéb problémák miatt, nem
jöhet létre a logopédus által irányított, célszerű fejlesztés. Ebben az esetben a szülők vagy az óvónők
szerepe kiemelt a fejlesztői tevékenységben. Miután felismertük, megértettük a probléma lényegét, a
speciális, differenciált foglalkozásban olyan kérdések merülhetnek fel, mint: Mit tanítsunk? Milyen
sorrendben? Hogyan? Mikor? Milyen eszközökre van szükségünk ehhez? stb.
Van egy nagyon lényeges pozitív komponense ennek a problémának: az óvodai tevékenységek
mindenike a természetes fejlődést követi, és erre építi tevékenységeit a nyelv- és beszédfejlődés,
24
L O G O P É D I A I M Ó D S Z E R TA N I T M U TAT Ó Ó V Ó N Ő K N E K