HU belso ok Q

10-12
hónapos kor
között
18 hónapos
korban
2 éves
korban
3 éves
korban
4 éves
korban
5-6 éves kor
között
6-7 éves kor
között
az első szavak
megjelenése
szó-mondatok
hiányos mondatok
egész mondatok
a külső nyelv
tökéletesedése
belső nyelv
az írás és az olvasás
elsajátításának
kezdete
fonetikus torzulásokkal olyan szavak kibocsátása, mint
például mama, papa stb.
különböző szavak mondatjelentéssel való használata
(gesztusokkal vagy hanglejtéssel kiegészítve)
néhány szóból álló, kezdetleges, nyelvtanilag helytelen
mondatok használata
koherens, összefüggő, érthető kommunikáció
megvalósulása
a szóbeli kifejezés tökéletesedik, bár jelen vannak bizonyos
hangok torzulásai vagy beszédhibák – élettani pöszeség,
élettani dadogás
megjelenik az önmagával és önmagában folytatott
hangtalan beszéd, a beszélt nyelv belsővé tétele révén
(interiorizáció)
az olvasás fokozatos megtanulása és az írási készségek
megszerzése
A gőgicsélés szakaszában a gyerek különálló hangokat bocsát ki válaszként a különféle
helyzetekre. Ebben a szakaszban a beszéd elsajátítása és fejlődése az anya-gyerek érzelmi
kapcsolatának erős befolyása alatt áll. Két-három hónapos korban, a gyerek játszik a hangjával, ahogy
a kezeivel is, és elkezd konfúz hangokat kiadni, ami a későbbiekben majd gagyogássá alakul át. Az
anya-gyerek között zajló beszédhangok szórakoztató játéka, kölcsönös utánzása, ismétlése során a
gyerek gyakorlatra tesz szert, amelyek segítségével a későbbiekben fokozatosan megtanulja uralni a
hangképző szerveit.
A hangképző szervek irányítása, uralása a beszéd egyik feltétele. Ennek éretlensége később
nehézségeket okoz a hangok helyes kiejtésében.
A gagyogás szakaszában az anya-gyerek interakció egy fontos fázis a gyermek kötődésének
kialakulásában, ugyanakkor megjelenik egy új megnyilvánulási forma is: az idegenektől való
félelem. A gyerek ekkor ad jeleket először arról, hogy a családtagokat hozzá tartozóknak ismeri el, az
idegeneket meg elutasítja. Ebben az időszakban a felderítés bátorítása, az anya által kimondott szavak,
például a gyerek figyelmét felkeltő játék nevének kimondása, de főleg az anya jelenléte fontos elemek
a gyerek normális fejlődésében. Az érzelmi hiány, a gyermek motoros játékok általi ingerlésének
hiánya felelőssé tehető a beszéd megjelenésének késéséért vagy a szókincs szegénységéért.
A nyelv elsajátítására vonatkozó aktuális kutatások az interakcionista nézőpontot helyezik
előtérbe. Ennek a koncepciónak a központi gondolata a diszponibilitás fogalma, ami azt jelenti,
hogy a gyermek biológiai érése, különösen agyi szinten, lehetővé teszi bizonyos nyelvi képességek
elsajátítását, másokat pedig nem. Például, az egyéves korban elért érési szintjének köszönhetően a
gyerek rendelkezik az izolált szavak utánozó ismétlésének a képességével, viszont még nem eléggé
fejlett a mondatok elsajátítására vagy összetett mondatok alkotására (amint a nyelv elsajátításának
bemutatott szakaszai szemléltetik, ez csak 3 évesen lehetséges). Ugyanakkor, ha ez a diszponibilitás
nincs időben gyümölcsöztetve, ez a képesség csökken, amit szemléltetnek a „farkasgyerekek” esetei
is, akik egy bizonyos életkort meghaladva már nem tudták elsajátítani a nyelvet.
6
L O G O P É D I A I M Ó D S Z E R TA N I T M U TAT Ó Ó V Ó N Ő K N E K