HU belso ok Q

Gyíkok és légy
A „légy” a terem végében ül, középen, törökülésben. A „gyíkok” a terem másik végében, vele
szemben hason fekszenek egymás mellett. Amikor a „légy” becsukja a szemét, akkor katonakúszással
közelítenek felé. Abban a pillanatban, mikor kinyitja a szemét, a „gyíkoknak” meg kell állni. Az a
„gyík” eheti meg a „legyet”, amelyik legelőször ér oda hozzá. Amelyik „gyík” megmoccan, mikor a
„légynek” nyitva van a szeme, annak vissza kell menni a rajtvonalra.
Kiskutya – nagykutya
A gyerekek térdelőtámaszban helyezkednek el, szétszórtan a teremben. Kijelölünk egy fogót,
aki „kutyafutásban” tenyéren-talpon futva üldözi a társait. Ő lesz a „nagykutya”. A „kiskutyák”
négykézláb mászva menekülnek. Akit megfognak, az lesz az új fogó. Mindenki csak a szerepének
megfelelő módon közlekedhet.
Láncfogó
Kijelölünk egy fogót, a többi gyerek futva menekül. Akit a fogó megfog, az lesz a következő
„láncszem”, azaz megfogja társa kezét, és ketten üldözik a menekülőket. Csak a „lánc” elején és a
végén álló gyerek foghatja meg a társakat. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan használják ki
azt az előnyt, hogy a lánccal be lehet keríteni a társakat. Akár meg is beszélhetik, hogy kit akarnak
bekeríteni. A „lánc” nem szakadhat el.
Pókfoci
A termet két térfélre választjuk. Az alapvonalakon kapukat képezünk, kb. 1 méter szélességben. A
gyerekeket két csapatra osztjuk, szalaggal különböztetjük meg őket. Csak pók- és rákjárásban szabad
közlekedni a játéktéren. A labdát lábbal kell az ellenfél kapujába juttatni. A kapus is csak lábbal
védhet. Kisebbeknél játszhatjuk kapu nélkül, ekkor az alapvonal teljes szélességében a gólvonalat
képezi. Nem szabad felállni.
Talicskázás
Egyik gyerek térdelő támaszban, a társa pedig térdfogással megemeli a kinyújtott lábait. Az álló
gyerek „tolja” maga előtt a társát, mintha talicska volna. Az előrehaladásban az elöl levő gyermekhez
kell igazodni. Ha elég jól megy, lehet versenyezni is, melyik pár ér hamarabb a célvonalba.
Madáretető
A fal mentén asztalokat helyezünk el úgy, hogy a gyerekek alája bújhassanak, ezek a madáretetők.
Adott jelre a gyerekek szabadon szaladgálnak, röpködő madárkákat utánozva. Az óvónő vagy egy
kijelölt gyerek madárcsipogást utánozva az etetőhöz hívja a röpködő madárkákat, akik leguggolva
másznak az asztalok alá. A hívogató madár szerepét az a gyerek kapja, aki elsőnek ér be az etetőbe
az óvónő hívására.
Őrjárat
A gyerekek az indulási vonalnál két oszlopban sorakoznak. Tőlük mintegy 2 méterre egy játékos áll. Ő
az „oszlop”. Adott jelre a két kezdő játékos, aki már az indulási vonal mögött a földön fekszik, kúszva
igyekszik megkerülni a csoport előtt álló „oszlopot”, hogy utána ugyancsak kúszva visszatérhessen a
kiindulási pontra. Az egy időben kúszó játékosok közül az győz, aki hamarabb ér vissza.
Toboz, makk, dió
A játékosok hármasával egymás háta mögé állnak. A legbelső körben állók neve toboz, a középsőké
makk, a legkülsőké dió. Attól függően, hogy a játékvezető melyik nevet mondja, azok cserélnek
helyet. A kör közepén áll egy gyerek, aki igyekszik beállni a körbe, valaki helyére. Akinek nem jut
hely, beáll középre.
70
L O G O P É D I A I M Ó D S Z E R TA N I T M U TAT Ó Ó V Ó N Ő K N E K