DOCUMENTE

More documents

Recommendations

Info

[Az M.N.SZ. kívánságai] 14 A Romániai Magyar Népi Szövetség a M.A.D.O.SZ. forradalmi demokrata hagyományaihoz híven a magyar dolgozó tömegekre támaszkodik, s megalakulásának elsõ pillanatától kezdve szoros szövetségben van Románia összes demokrata pártjával, velük együtt harcolván az Országos Demokrata Arcvonal keretében a fasizmus és általában mindenféle reakció ellen. Éppen ezért az a hatalmas gyõzelem, melyet a romániai demokrata pártok szövetsége a Groza-kormány megalakulásával aratott, õszinte örömet és általános megnyugvást keltett az észak-erdélyi Magyar Népi Szövetség soraiban is. A Magyar Népi Szövetség céljainak és szervezetének nemzeti jellegénél fogva elsõsorban arra hivatott, hogy a magyar nép egyenjogúságáért és sajátos kultúrérdekeinek biztosításáért küzdjön. Így természetesen, a kormányváltozással beállott új politikai helyzetben is, mindenekelõtt az erdélyi magyar tömegek nemzeti és kulturális kérdéseire összpontosítja figyelmét. Ebbõl a szempontból legfõbb gondja az, hogy az új kormány nemzetiségi politikája alkalmas legyen a nemzeti egyenlõség és a népek közötti béke megteremtésére. Ennek egyik elõfeltétele az, hogy a kormány szoros kapcsolatot tartson fenn a magyar nép tömegmozgalmaival, s így állandóan tájékozódva legyen a magyar nép nemzeti és kulturális helyzetérõl, panaszairól és kívánságairól. Az M.N.SZ. észak-erdélyi végrehajtó bizottsága megragadja azt a ritka alkalmat, amikor az új kormány tagjai és a romániai demokratikus pártok vezérei együtt is itt vannak Kolozsvárt, s megfogalmazza mindazokat a nemzeti, illetve kulturális kívánságokat, amelyek a magyar nép egyenjogúságának és szabadságának mulaszthatatlanul legsürgõsebb feltételei. 1. A magyar nép kívánja, hogy a kormányban képviselve legyen, tekintettel arra, hogy létszáma országos viszonylatban meghaladja a tíz százalékot. 2. Észak-Erdély közigazgatási bekapcsolásával kapcsolatban az állami és közigazgatási föladatok elvégzésére olyan közhivatal állíttassék fel Kolozsvár székhellyel, amelyben az észak-erdélyi magyarságnak számarányához viszonyított képviselete legyen, az M.N.SZ. legnagyobb örömmel venné, ha ezt a szerepet a kormány kizárólag az O.D.A. észak-erdélyi végrehajtó bizottságára ruházná át. 3. Kívánjuk, hogy az Észak-Erdélyben demokratikusan kialakult községi, városi, járási és megyei önkormányzatok teljes mértékben fenntartassanak, sõt azok a kormánytól hatékony támogatásban részesüljenek. Szükségesnek tartjuk azonban a közigazgatási intézmények kiegészítését és megerõsítését, különösen szakemberekkel. Ennél az intézkedésnél természetesnek tartjuk, hogy azok a tisztviselõk jöjjenek tekintetbe, akik 1940 óta kénytelenek voltak elhagyni Észak- Erdély földjét, feltéve, ha azóta igazoltan demokratikus magatartást tanusítottak. 4. A közigazgatás esetleges újjászervezésével kapcsolatban kívánjuk, hogy azokban a községekben, városokban és vármegyékben, amelyeknek lakossága több mint 50 százalékban magyar nemzetiségû, a közigazgatási önkormányzat vezetõi magyar nemzetiségûek legyenek. Vegyes lakosságú területeken vétessék figyelembe a lakosság nemzetiségi megoszlása. 5. Azok a közhivatalban levõ tisztviselõk, akiket a tisztogató bizottságok igazoltak, maradjanak helyükön, és amennyiben a román elemek fokozottabb alkal- 62
mazásának jogos kívánsága merül fel, elbocsátás helyett helyezzék át õket olyan dél-erdélyi magyarlakta vidékekre és városokba, ahol a magyarság az elõzõ rendszerekben nem juthatott köztisztségekbe. 6. Kívánjuk, hogy Erdélyben a román nyelv mellett a magyar nyelv is hivatalosnak ismertessék el, ama rendelet részletezései szerint, amelyet az O.D.A. északerdélyi konferenciája elfogadott, s Kolozs vármegye fõispánja törvényerõre emelt. 7. Azonnal feloszlatandók mindazok a munkaszolgálatos- és fogolytáborok, amelyekben faji megkülönböztetés alapján sínylõdnek magyarok. Kívánjuk mindazon magyar férfiak hazabocsátását és jogaikba való visszahelyezését, akiket – értesüléseink szerint sok ezer embert – a reakciós Maniu-gárdisták, csendõrök és katonai elemek hurcoltak el Észak-Erdélybõl, pusztán faji megkülönböztetés alapján. Kívánjuk mindazon észak-erdélyi iskolás gyermekek azonnali szabadon bocsátását, akiket Dél-Erdélyben nyári vakációjuk alkalmával internáltak. 8. Kívánjuk mindazon családok megélhetésének biztosítását, akiknek a családfenntartóik a Maniu-gárdista gyilkosságok és jogtalan elhurcolások következtében elpusztultak. Az ilyen földmûvescsaládok a fasizmus áldozatainak kijáró módon részesüljenek a földosztásban. 9. Amennyiben az 1940 elõtti román-magyar határon az átutazást bizonyos alakúsághoz kötik, kívánjuk erdélyi román-magyar vegyes bizottságok felállítását a határon, amelyek ellenõrzik és elõsegítik a hadszíntér elõl elmenekült vagy elhurcolt erdélyi magyarok szabad hazatérését otthonukba. E bizottságok politikailag felülvizsgálják a hazatérõket, s ugyanakkor az arra rászorulók ingyenes hazaszállításáról, élelmezésérõl és orvosi segítségérõl gondoskodnak. E kérésünket olyan jelenségek teszik indokolttá, hogy például egyedül Csík vármegyébõl mintegy hatvanezer székely földmûvest fegyveres erõszakkal hajtottak el a német és magyar fasiszta haderõk. Az M.N.SZ. a hazatérõ erdélyi magyarok ellátási költségeinek fedezésére társadalmi segítséget ajánl fel, társadalmi segítséggel járulván hozzá ugyanekkor a német és magyar fasiszta hatóságok terrorja alatt elhurcolt észak-erdélyi zsidóság hazatérésének elõsegítéséhez is. 10. Örömmel üdvözöljük a román-magyar nép megbékélése szellemében annak az észak-erdélyi román lakosságnak a hazatérését, amelyet a magyar reakciós kormányzatok kényszerítettek otthonuk elhagyására, s kívánjuk ugyanekkor annak a mintegy kétszázezer dél-erdélyi magyarnak bántatlan hazaengedését és jogaikba való visszahelyezését, akik az Antonescu-rendszer nemzetiségi elnyomása alól menekültek át Magyarországra. 11. Az erdélyi magyar nép fegyveresen is részt akar venni a harcban a fasizmus ellen, s ennek a harcnak a hatékonyabbá való tétele érdekében olyan katonai alakulatok felállítását kívánja a diadalmas Vörös Hadsereg oldalán hõsiesen harcoló román hadsereg keretében, amely alakulatokban a magyar nemzetiségûek saját anyanyelvükön kapjanak kiképzést az újoncoktatástól egészen a legfelsõbb tiszti rendfokozatok eléréséig. 12. Kulturális téren kívánja a magyar nép, hogy a közoktatása saját anyanyelvén történjék az elemi iskolától az egyetemig bezárólag. Az erdélyi magyarság két hatalmas történelmi kultúrközpontjában, Kolozsvárt és Marosvásárhelyen önálló fõiskolai oktatást kívánunk, éspedig Kolozsvárt önálló magyar egyetemünk megtartását, Marosvásárhelyen pedig a Székelyföld különleges mezõgazdasági és ipari kívánalmainak megfelelõen mûegyetemet. Kolozsvár nemcsak önmagában jelent összefüggõ magyar tömeget, amennyiben Kolozsvár magyar lakosainak száma ma is meghaladja a hatvanezres lélekszámot, amely 63
Page 1: DOCUMENTE
Page 4 and 5: [1] La 22 decembrie 1944 s-a creat,
Page 6 and 7: Nr. 526. Turda II. 9 februarie 1945
Page 8 and 9: Nr. 527. Turda II. 9 februarie 1945
Page 10 and 11: [4] Teofil Bugnariu (1905-1992), ab
Page 12 and 13: Bihorului, care au dus la descoperi
Page 14 and 15: C.D. sã ia în procesul verbal dez
Page 16 and 17: guvern care sã fie pe placul stãp
Page 20 and 21: lélekszám lényeges része a tanu
Page 22 and 23: punct de vedere, principala ei grij
Page 24 and 25: specialiºti, dorim crearea posibil
Page 26 and 27: Comisiei Aliate de Control în Rom
Page 28 and 29: Conf. dr. Teofil Vescan, preºedint
Page 30 and 31: Ardealului. Acest subsecretariat va
Page 32 and 33: aici, oferim toatã solicitudinea,
Page 34 and 35: nãm pe viitor aceste sângeroase t
Page 36 and 37: Prefectul a trimis pe procurorul ji
Page 38 and 39: Comitetul executiv cunoaºte toate
Page 40 and 41: De felul cum veþi ºti sã vã ap
Page 42 and 43: [3] Este vorba de Decretul-Lege nr.
Page 44 and 45: [1945. június] 21 A Magyar Népi S
Page 46 and 47: teremteni a népek ellen irányuló
Page 48 and 49: Dezsõ Loránd egyetemi tanár a te
Page 50 and 51: aza recomandãrii ministrului Educa
Page 52 and 53: Dr. Lajos Csõgör[8] a prezentat r
Page 54 and 55: omânã, cu orientãri democratice,
Page 56 and 57: dare, fiind condamnat la moarte, pe
Page 58 and 59: Tov. Farkas: Da, ºi vom ridica mai
Page 60 and 61: Tov. Farkas: 8-9 ore. Noi avem succ
Page 62 and 63: politicã faþã de intelectuali a
Page 64 and 65: Acum câteva cuvinte despre guvern.
Page 66 and 67: Tov. Farkas: Situaþia asta, cã la
Page 68 and 69:
sã þinã cont, pentru cã nu core
Page 70 and 71:
tragã toate învãþãmintele din
Page 72 and 73:
ma. Partidul nostru a ºtiut cã di
Page 74 and 75:
în guvern, strigau cu masa „Jos
Page 76 and 77:
Partidul Social-Democrat. Un partid
Page 78 and 79:
Douã chestiuni importante stau acu
Page 80 and 81:
Împotriva nenumãratelor organiza
Page 82 and 83:
Tov. Farkas: Dacã mâine, s-ar put
Page 84 and 85:
[27] K.I. Voroºilov era preºedint
Page 86 and 87:
nemzetiségû országába. A dél-e
Page 88 and 89:
III. Tanügy 1. A magyar egyetem k
Page 90 and 91:
VII. Soviniszta kilengések Örömm
Page 92 and 93:
liniºtea. Dimpotrivã, aceste feno
Page 94 and 95:
Judeþ români maghiari total Cluj
Page 96 and 97:
VI. Cazul C.A.S.B.I.[2] Articolul 8
Page 98 and 99:
* Text indescifrabil [1] Fusese dej
Page 100 and 101:
megyei szervezetünknek egy-egy sze
Page 102:
noastrã juridicã din Bucureºti (
show all

DOCUMENTE

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?