DOCUMENTE

Dezsõ Loránd egyetemi tanár a természettudományi kar kérdéseit vetette fel. A
tudományos kutatásokhoz laboratóriumokra és tudományos intézetekre van szükségünk.
Enélkül a magyar egyetem kutatómunkája lehetetlenné válik.
A besorolásokkal kapcsolatban Leichner Lajos altiszt azt sérelmezte, hogy a
határozati javaslat kizárólag az egyetemi tanárok állampolgársági ügyét érinti.
Szabó Attila egyetemi tanár megalázónak tartotta a rendelettörvénynek azt a
pontját, mely szerint a román egyetemi tanárok bírálják el, hogy melyik magyar
egyetemi tanár alkalmas a katedrára. Javasolta, hogy a határozati javaslat foglaljon
állást az egyetemi altiszti kar besorolása érdekében.
Szabó Lajos egyetemi mûszaki alkalmazott az alkalmazottak fizetésének sürgõs
kiutalását kérte.
Gunda Béla egyetemi tanár az egyetemi alkalmazottak állampolgársági ügyét
vetette fel, kérve a bizonytalanság megszüntetését, valamint azt, hogy magyar
állampolgárságú egyetemi hallgatók is tanulhassanak a kolozsvári egyetemen.
A Tanügyi Szakszervezet titkára és a Szociáldemokrata Párt vezetõségi tagja,
Nagy Géza kifogásolta, hogy a határozati javaslat hangja nem eléggé öntudatos. A
jogi alaptól eltekintve, amelyre – hála Groza Péter miniszterelnöknek és õszintén
demokrata minisztereinek – támaszkodhatunk – mondta –, a rendelettörvény a
legsúlyosabb csalódást keltette. A továbbiakban tételekként bírálta a határozati
javaslat egyes pontjait. Az április 18-i megegyezés és az azt követõ tárgyalások teljes
érvényesítését kívánta. Utalt arra, hogy csak Észak-Erdélyben 4700 tanító, tanár
és egyéb népoktatási alkalmazott nem kapott fizetést április 1-je óta, a dél-erdélyi
magyar tanítók és tanárok pedig február 1-je óta nem kapták meg illetményeiket.
Ezzel szemben saját önellátása idején Kolozs megye bármilyen óriási
nehézségekkel küzdve is, mindvégig rendezni tudta a közoktatási személyzet illetményeit
az egyetemtõl az óvodáig, november 1-jétõl egészen március 31-ig.
Feltétlenül biztosítandó az Erdélyi Múzeum Egyesület rendelkezési joga felbecsülhetetlen
muzeális értékei felett. Ezeket a magyar egyetem legalábbis egyenlõ
mértékben vehesse igénybe a román egyetemmel, megfelelõ szerzõdés alapján,
melynek az állam és az Erdélyi Múzeum Egyesület között kell létrejönnie. Javasolta,
hogy az egyetem ügyében egy újabb utolsó delegációt küldjenek Bukarestbe. A
javaslatot elfogadták.
A demokrata román egyetemi hallgatók szónoka, Cioban I., élénk tetszése
közben kijelentette, hogy a szabadgondolkodású román egyetemi hallgatók és a
demokratikus közvélemény azért harcolnak, és amellett foglalnak állást, hogy a két
egyetem vállvetve dolgozzék és tudományos munkáját semmi soviniszta támadás
ne érhesse. A magyarság ebben a küzdelemben nem áll egyedül, mert a demokrata
román ajkú tanárok és diákok egy célért, a népek kibéküléséért küzdenek.
A gyûlés közben érkezett meg Bányai László népi szövetségi alelnök, és hosszabb
beszédben kérte, hogy a Magyar Népi Szövetség legyen bizalommal a Groza-kormány
iránt. Balogh Edgár a Munkás Egységfront képviselõinek adott ezután szót.
Bruder Ferenc elvtárs a Szociáldemokrata Párt nevében üdvözölte a nagygyûlést,
és bejelentette, hogy a pártvezetõség rendkívüli ülésen foglalkozott a
kolozsvári Magyar Tudományegyetem ügyében megjelent rendelettörvénnyel, és
ezen nagy jelentõségû ügyben a következõ határozatot hozta:
Az 1945. május 28-án a „Hivatalos Lap”-ban megjelent 407/1945. számú rendelettörvény
helytelen, annak sürgõs módosítását követeljük. Indokok:
1. Mert a rendelettörvény eltér az 1945. április 16-, 17-, 18-án Luka László
elvtárs elnökletével megtartott egyeztetõ gyûlésen hozott határozatoktól.
92