DOCUMENTE

a) akik erdélyi származásúak, és bármi okból (eskü megtagadása, román nyelvvizsga,
kisebbségekkel szemben alkalmazott bánásmód) kénytelenek voltak
az ország területét elhagyni,
b) akiknek házastársa román állampolgár,
c) akik szakképzettséggel rendelkeznek, és akikre a magyar népkisebbségnek
az iparban, kereskedelemben, tanügyben, mûvészetben vagy az élet egyéb
megnyilvánulásaiban szükség van.
V. Az anyanyelv használata
A demokrácia alapelve az anyanyelv szabad használata az élet minden megnyilvánulásában.
Mégis mit veszünk észre? A hatóságok (közigazgatási, pénzügyi,
igazságügyi stb.) nem engedik meg (egy néhány helység kivételével) az
anyanyelvnek sem írásban, sem szóban való használatát. E tekintetben nem alkalmazzák
még a nemzetiségi törvényt sem. Ez a helyzet különösen szembetûnõ
Észak-Erdélyben, ahol a helyi demokratikus hatóságok ezt a kérdést már megelõzõleg
szabályozták, és e szempontból semmi kifogásolnivaló nem volt. E kérdést
Kolozs megyében egy fõispáni rendelet szabályozta, mely mintául szolgálhat az
egész országban.
Szükséges tehát olyan törvényrendelet kiadása, mely ezt a kérdést a kolozsvári
fõispáni rendelet szellemében szabályozza, és addig is olyan rendelet kiadása, mely
felhívja a hatóságok figyelmét arra, hogy a nemzetkisebbségi törvényt minél tágabb
értelemben alkalmazzák, éspedig Dél-Erdélyben is.
VI. A C.A.S.B.I. ügye
A Szovjetunió és Románia között létrejött fegyverszüneti szerzõdés 8.§-át a
román állampolgárságú magyar nemzetiség hátrányára tévesen alkalmazzák.
Nevezetesen: a C.A.S.B.I. ellenõrzése alá csak az ellenséges államok polgárainak
vagyona tartozik, és nem a román állampolgárságú magyarok vagyona is. A fenti
téves értelmezés szerint leltározzák azoknak a magyaroknak a vagyonát:
a) akik az elmúlt években Romániából Észak-Erdélybe kerültek vagy menekültek,
b) akik, kényszerbõl, félelembõl vagy egyéb okokból (pld. családi), jelenleg is
hibájukon kívül nincsenek régi állandó lakhelyükön,
c) akik demokraták és mindig is azok voltak, nem voltak semmi fasiszta
szervezetnek tagjai, bármi okból azonban nem tartózkodnak állandó
lakhelyükön.
Ez rendkívül érdekes eset. Ha ez az intézkedés szigorúan és minden állampolgárra
egyenlõen alkalmaztatna, akkor mi lenne a helyzet? A románok vagyona is
leltároztatna, akik bármi okból jelenleg Észak-Erdély területén tartózkodnak.
Felvetõdik a kérdés: lehet ekkora különbséget tenni az állam polgárai között,
kizárólag csak azért, mert románok vagy magyarok? Természetesen nem. Legalábbis
a demokratikus elvek nem engedik ezt meg. És mégis így járnak el.
Szükséges olyan törvény meghozatala, amely tisztán megjelölje azokat a csoportokat,
amelyek a fegyverszüneti szerzõdés 8.§-nak rendelkezései alá esnek, de olyan
értelemben, hogy egy román állampolgárságú, magyar nemzetiségû ne essék bele.
Meg kell jegyeznünk, hogy az orosz-magyar fegyverszüneti szerzõdés
megkötésének idõpontjától kezdve az orosz-román fegyverszüneti szerzõdés 8.§ának
rendelkezése nem lenne alkalmazható magyar állampolgárokkal szemben
sem, mivel ettõl az idõponttól kezdve Magyarország sem ellenséges állam; annál
kevésbé alkalmazható román állampolgárságú magyarokkal szemben.
133